Bitcoin Blog Kriptopénz

Mi az a Bitcoin? Hogyan működik? És mire használhatod?

mi az a bitcoin?
Várható olvasási idő: 28 perc

Ha még nem tudod mi az a Bitcoin, de szeretnél tájékozott lenni a témában, akkor olvass tovább, mert elmondjuk, hogy honnan származik, miként működik, mire használhatod és mire kevésbé, valamint megismertetünk az előnyeivel és a hátrányaival is. (Frissítés, 2019.10.16. – Egy új fejezettel bővítettünk: Mi az, hogy bitcoin blokkméret? És miért fontos tényező?)

A Bitcoin egy megosztott digitális kriptopénz. Egy olyan globális fizetés hálózat, mint amilyen a MasterCard a VISA, vagy a PayPal. A lényege, hogy pénz (érték) továbbítható vele elektronikus úton. Ugyanakkor a Bitcoin több fontos dologban eltér a hagyományos fizetési megoldásoktól.

Miben más a Bitcoin?

Egyrészt a Bitcoin hálózat teljesen decentralizált. Ezzel szemben például a MasterCard hálózatának van egy tulajdonosa, aki kezeli a rendszert. Ez a MasterCard Inc. Ugyanakkor olyan cég nem létezik, amely a Bitcoint birtokolná. A Bitcoin-tranzakciókat több ezer számítógép dolgozza fel, úgynevezett peer-to-peer rendszerben.

Másrészt, míg a MasterCard fizetési rendszere olyan hagyományos pénzeken alapul, mint amilyen az euró, addig a Bitcoin hálózatnak megvan a saját egysége, amit bitcoinnak hívnak. A bitcoin értéke más pénzekhez képest folyamatosan változik, ahogyan a forint árfolyama is az euróhoz képest.

De eltérően az úgynevezett fiat (vagyis a mindennap használt, “hagyományos” pénzektől), nem kapcsolódik hozzá egy központi bank, amely nyomtatná, vagy szabályozná az árfolyamát. A Bitcoint olyan felhasználók kezelik, akik egy központi nyilvántartás alapján kapcsolódnak össze. Ez a nyilvántartás, vagy főkönyv a Bitcoin lényege, amely maga a blockchain – jobb fordítás híján magyarul blokklánc. A blokklánc rögzít minden egyes tranzakciót, amely bitcoinnal történik, érvényesíti ezeket a tranzakciókat és biztosítja a hálózat egységét.

A Bitcoin a világ első valóban nyitott pénzügyi hálózata. És míg a MasterCard korlátozza azt, hogy ki készíthet alkalmazásokat a platformjuk használatával, valamint meghatározhatja, hogy ezek miként működjenek, addig a Bitcoin-hálózatában nincsenek ilyen korlátozások. Ez a nyitottság pedig gyorsabb innovációt jelent.

A Bitcoin hasonlítható magához az internethez, mely a ’80-as években még egy bonyolult és nehézkes rendszer volt, korlátozott lehetőségekkel. De mivel nyitott platformként működött, folyamatosan új megoldások jelentek meg rajta és egyre szélesebb közönséget vonzott. Valami hasonló történik a Bitconnál is: több millió dollár folyik be Bitcoinnal foglalkozó startupokba, mert sokan úgy gondolják, hogy közöttük lesz a jövő Google-je vagy Facebook-ja.

Kié a Bitcoin?

A Bitcoinnak nincs tulajdonosa és senki sem felelős a működéséért, hanem személyek megegyezésén alapul. Szabályai úgy lettek kialakítva, hogy mindenki, aki részt vesz a használatában, érdekelt legyen ezen szabályok betartásában. Ezeket még az alapító alkotta meg, akit Satoshi Nakamoto néven ismerünk.

A megosztott digitális pénz ötlete persze már korábban is létezett: az elképzelés már évekkel azelőtt megszületett a cypherpunk levelezőlistán, hogy a Satoshi Nakamoto álnéven tevékenykedő programozó vagy programozók egy csoportja 2008-ban kitalálta, majd 2009-ban megalkotta a peer to peer megosztott hálózatot, és elérhetővé tette a világ számára. Az első tranzakció egy pizza megvásárlása volt 10 ezer BTC-ért (ez az összeg 2017-ben, az árfolyam csúcsán 190 millió dollárt ért).

A Bitcoin nem sokkal később, 2011-ben kezdte el felkelteni az emberek figyelmét, amikor paritásba került a dollárral. Ugyanebben az évben Nakamoto már nem vett részt aktívan a Bitcoin-közösség életében. A Bitcoin-szoftverrel kapcsolatos felelősséget is átruházta egy másik fejlesztőre, Gavin Andresenre, aki a Bitcoin vezető fejlesztője volt 2016-ig.

A Bitcoin létrehozójának személye egyébként nem is fontos annak sikere vagy bukása szempontjából, mert Satoshi Nakamoto valószínűleg nem is tudná irányítani a jövőbeli fejlesztéseit még akkor sem, ha akarná. De nem mindenki használja ugyanezt a szoftvert, miközben a Bitcoin-hálózatát használja. Hiszen bárki szabadon módosíthatja a hivatalos Bitcoin-klienst a saját elképzelései szerint.

Andresen 2017 novemberében a Bitcoin Cash forkhoz csatlakozott, mivel miután kijelentette, hogy Craig Wright Satoshi Nakamoto, megvonták a hozzáférését a Githubon a Bitcoin Core-tól. A Bitcoin Foundation non-profit alapítvány ugyan a Bitcoin-közösség elképzeléseit közvetíti, mégsem beszélhetünk arról, hogy lenne egy hivatalos szervezet, mely irányítja a Bitcoint.

A bitcoinnak nincs tulajdonosa és senki sem felelős a működéséért, hanem személyek megegyezésén alapul. Szabályai úgy lettek kialakítva, hogy mindenki, aki részt vesz a használatában, érdekelt legyen ezen szabályok betartásában. Ezeket még az alapító alkotta meg, akit Satoshi Nakamoto néven ismerünk.

A megosztott digitális pénz ötlete persze már korábban is létezett: az elképzelés már évekkel azelőtt megszületett a cypherpunk levelezőlistán, a Satoshi Nakamoto álnéven tevékenykedő programozó, vagy programozók egy csoportja 2008-ban kitalálta, majd 2009-ban megalkotta a peer to peer megosztott hálózatot és elérhetővé tette a világ számára. Az első tranzakció egy pizza megvásárlása volt 10 ezer BTC-ért (ez az összeg 2017-ben, az árfolyam csúcsán 190 millió dollárt ért).

A Bitcoin nem sokkal később, 2011-ben kezdte el felkelteni az emberek érdeklődését, amikor paritásba került a dollárral. Ugyanebben az évben Nakamoto már nem vett részt aktívan a Bitcoin-közösség életében. A Bitcoin-szoftverrel kapcsolatos felelősséget is átruházta egy másik fejlesztőre, Gavin Andresenre, aki azóta a Bitcoin vezető fejlesztője.

A Bitcoin létrehozójának személye egyébként nem is fontos annak sikere vagy bukása szempontjából, mert Satoshi Nakamoto valószínűleg nem is tudná irányítani a jövőbeli fejlesztéseit még akkor sem, ha akarná. Jelenleg a Bitcoin szoftvere egy nyílt forráskódú projekt, amelynek Andresen a vezető fejlesztője. De nem mindenki használja ezt a szoftvert, miközben a Bitcoin-hálózatát használja. Hiszen bárki szabadon módosíthatja a hivatalos Bitcoin-klienst a saját elképzelései szerint.

Andresen egyébként a Bitcoin Foundation alkalmazottja, amely egy non-profit szervezet. Az alapítvány ugyan a Bitcoin-közösség elképzeléseit közvetíti, mégsem beszélhetünk arról, hogy lenne egy hivatalos szervezet, amely irányítja a Bitcoint.

Hogyan zajlik egy Bitcoin-tranzakció?

A Bitcoin-hálózat lényege tehát a megosztott és nyilvános főkönyv az egyes tranzakciókról, vagyis maga a blokklánc. Ez azt jelenti, hogy minden Bitcoin-tranzakcióról létezik egy bejegyzés ebben a nyilvántartásban és minden csomópont, azaz számítógép rendelkezik ennek egy másolatával. A blokklánc blokkok listájába szerveződik, amelyek mindegyike olyan tranzakciókat tartalmaz, melyek egy bizonyos időszakon belül történtek.

Tehát, amikor egy Bitcoin-felhasználó végre akar hajtani egy tranzakciót, akkor azt bejelenti – közli a küldőt, a fogadót, a mennyiséget stb. – a hálózattal. A csomópontok megosztják ezt a bejelentést peer-to-peer módon, ezáltal hamarosan mindenki tudni fog róla.

A csomópontok minden egyes tranzakció teljesülését ellenőrzik a Bitcoin-rendszer szabályait figyelembe véve, és egyesítik az összes érvényes tranzakciót egy blokká. Egy tranzakció indításához meg kell oldaniuk egy bonyolult matematika problémát. Amint az első csomópont megoldja a problémát, bejelenti azt a többieknek. A többi csomópont pedig ellenőrzi, hogy a probléma helyesen lett-e megoldva. Ha igen, akkor a blokk a blokklánc végére kerül. Ezzel a blokk a blokklánc hivatalos részévé válik, és a benne szereplő tranzakciók immár véglegesnek tekinthetők.

De miért ilyen bonyolult?

Ez a folyamat, illetve magának a blokkláncnak a működtetése – az összes megosztott tranzakció rögzítése – talán szükségtelenül bonyolultnak tűnhet. Azonban ez a technológia az, ami által egy olyan dolog jön létre, amire korábban más pénzügyi hálózat nem volt képes: központi irányítás nélkül képes garantálni a rendszer egységét.

Amíg a Bitcoin nem valósította meg, a digitális pénzen dolgozó szakértőknek a legnagyobb kihívást a kettős költés problémája jelentette. Azaz, hogy meg kellet bizonyosodni valamilyen módon arról, hogy a digitális pénz tulajdonosa nem csal azáltal, hogy kétszer költi el a pénzét. A Bitcoin előtt az egyetlen megoldás erre a problémára az volt, hogy egy központi szervezet hagyta jóvá a tranzakciókat.

A Bitcoin volt az első elektronikus rendszer, amely megoldotta a kettős költés problémáját teljesen decentralizált módon. Ezért, ha valaki egy bitcoint kétszer akarna elkölteni, akkor a hálózat visszautasítaná a második tranzakció hozzáadását a blokklánchoz. Erre egyetlen módon lenne lehetőség: ha valaki törölné a tranzakcióját a blokkláncból és ezt a hálózat elfogadná, mivel így ismét elkölthetné a digitális pénzét.

A blokkláncot csak egy olyan csaló törhetné fel, aki birtokolja a hálózat számítási erejének túlnyomó részét. De mivel a hálózat folyamatosan növekszik, ez egyre nehezebbé válik. A Bitcoin blokklánc-nyilvántartás egyébként bárki számára elérhető aki le akarja tölteni. Van persze egy mérete, amely nem csekély (jelenleg már 260 GB felett jár).

Miért éri meg közreműködni a Bitcoin-tranzakciókban?

A Bitcoin szabályai szerint minden személy, aki hozzáad egy blokkot a blokklánchoz, bitcoint kap érte cserébe. Gyakorlatilag ez a folyamat az, amelynek köszönhetően új bitcoinok kerülnek a rendszerbe,  ezt hívják bitcoin-bányászatnak. A bányászok az említett díjért versenyeznek a matematikai problémák megoldásában. A probléma nehézsége biztosítja azt, hogy egy megoldás, azaz egy új blokk elkészülése, átlagosan 10 percenként történik meg.

Az új blokkokért járó díj mértéke nagyjából minden negyedik évben megfeleződik. 2016-ban például egy blokk létrehozásáért járó díj 25 bitcoinról 12,5 bitcoinra csökkent. Ez az oka annak, hogy soha nem fog létezni 21 millió bitcoinnál több.

Emellett a bányászok más úton is pénzhez jutnak: a Bitcoin használatakor tranzakciós díjat számolnak fel. Ahogyan nő a bitcoin tranzakciók száma, majd ez a díj veszi át a helyét a blokk-létrehozásáért járó díjnak.

Mire használható a Bitcoin?

A kérdés itt az, hogy milyen területeken hoz megújulást a Bitcoin, hol vannak újszerű felhasználási lehetőségei? Az egyik ilyen terület a nemzetközi átutalásoké. Jelenleg is megtehetjük ezt a hagyományos pénzekkel a szokásos rendszereken keresztül, de jelentős átutalási díjakkal, valamint hosszú, több napos átfutási időkkel számolhatunk. A Bitcoin viszont versenyképes árakat és sebességet hoz.

Emellett javítja a fizetési biztonságot. Míg a hagyományos bankkártya-rendszereknél alapvetően csak egy csalás után derül ki, hogy valami gond történt, addig a Bitcoin ebből a szempontból jobban működik a blokklánc technológia miatt.

Persze a Bitcoin alapvetően egy fizetőeszköz, amely termékek és szolgáltatások vásárlására használható. Akad már jó néhány online szolgáltatás, amely elfogadja a Bitcoint (és más kriptoeszközöket) a hagyományos fizetőeszközök helyett. Ilyen például a Microsoft, a Dell, az Expedia, a Newegg, az Overstock.com, a CeX, a Virgin Galactic és sok VPN, illetve hosting szolgáltató is.

Ugyancsak használják a Bitcoint az úgynevezett darkneten. Mivel a Bitcoin decentralizált rendszerű, és kis erőfeszítéssel teljesen anonim a használata, néhány sötét weboldal a fiat pénzek helyett használja olyan esetekben, amikor egy hagyományos banki tranzakció kockázatos lenne a lekövethetősége miatt.

De más, komolyabb felhasználási módokra is akad példa. Elsősorban olyan fejlődő országokban, ahol nem működik megfelelően a bankrendszer. A venezuelai zavargások során az állampolgárok különböző kriptoeszközökre váltottak, mivel az ország fizetőeszköze elértéktelenedett a jelentős infláció miatt. Ugyanígy, több afrikai országban is használják a Bitcoint és más kriptoeszközöket a helyi fizetőeszköz helyett, azok bizonytalansága miatt. Vagyis a Bitcoin-hálózat nemzetközisége révén kiválthatók vele a helyi bankrendszerek.

Tekintettel arra, hogy egy teljesen új eszközosztály megjelenéséről beszélünk, a bitcoin árfolyama meglehetősen volatilis. Ennek ellenére a bitcoin az évtized befektetésének bizonyul, bármennyire is óvnak tőle a jegybankok. Ugyanis ha 10 évvel ezelőtt 1000 dollárért vásároltunk volna bitcoint, akkor most 625 000 dollárral büszkélkedhetnénk. Ezzel a gigantikus árfolyamemelkedéssel gyakorlatilag minden egyéb eszközosztályt maga mögé utasít a bitcoin.

Hogyan juthatsz bitcoinhoz?

Mint láttuk, a bányászat az egyik megoldás ahhoz, hogy bitcoinhoz juss. Ez azonban nem mindenki számára járható út. Az átlagemberek esetében vannak más, egyszerűbb megoldások is. Léteznek ugyanis kriptotőzsdék, mint amilyen a Coinbase, vagy a Bitpanda. Ezeken az éppen adott árfolyamon lehet adni, vagy venni a bitcoint.

De létezik olyan lehetőség is, mely közvetlenül összeköti az eladókat és vásárlókat. Ilyen a localbitcoins.com, amelyen természetesen Magyarország is megtalálható. Végül pedig, 2013 óta már több Bitcoin ATM is létezik, ahol készpénzért lehet adni, vagy venni bitcoint. Nálunk is találsz belőle jó párat.

A bányászat az egyik eszköze lehet annak, hogy bitcoinhoz juss. Ez azonban nem mindenki számára járható út. Az átlagemberek esetében vannak más, egyszerűbb megoldások is. Léteznek kriptotőzsdék, olyanok, mint például a Coinbase, a Binance, a Bitpanda, Kraken, ShapeShift és még sok másik. Ezeken az éppen adott árfolyamon lehet adni, vagy venni a bitcoint.

De létezik olyan lehetőség is, amely közvetlenül összeköti az eladókat és vásárlókat. Ilyen a localbitcoins.com, amelyen természetesen Magyarország is megtalálható. Végül pedig, 2013 óta már Bitcoin ATM is létezik, ahol készpénzért lehet adni, vagy venni bitcoint. Magyarországon is találsz belőle jó párat

Mi az a bitcoin felezés? És miért hallasz róla egyre többet?

A következő bitcoin felezés időpontja 2020 májusában várható. Ez pedig befolyásolja a bitcoin árfolyamát, úgyhogy fontos lehet számodra is, ha bitcoint birtokolsz. Ha emlékszel az előző, 2016-os felezésre, akkor talán nem tudunk sok újat mondani, de ha azóta csöppentél bele a kriptovilágba, akkor érdekes lehet számodra a következő néhány bekezdés.

Mi az a bitcoin felezés?

Röviden és egyszerűen: a Bitcoin felezés csökkenti a bányászok blokk-jutalmát. Ami fontosabb, hogy miért történik ez és miért ilyen fontos? Ehhez először kicsit jobban meg kell ismerni a bányászatot.

A Bitcoin esetében a bányászok versenyeznek azért, hogy komplex matekmatikai problémákat oldjanak meg, hiszen ezért jár a jutalom. A győztes létrehozhatja a következő Bitcoin blokkot és ezért cserébe vadonatúj bitcoinhoz jut. Jelenleg a Bitcoin blokkjutalom 12,5 bitcoin. Nagyjából minden 10. percben egy bányász feltár egy új blokkot és megkapja cserébe a 12,5 bitcoint, ami nem kis pénz a jelenlegi dollárárfolyamot tekintve (1 bitcoin jelenleg (2020 január 6.) 7500 dollárt ér).

Volt ez azonban régen több is. Amikor a Bitcoin 2008-ban megjelent, a blokkjutalom még 50 bitcoin volt, igaz, akkoriban az árfolyama is jóval szerényebb volt. Az első felezés során ez a jutalom 50-ről 25 bitcoinra csökkent, majd jött a második felezés és akkor változott a most is alkalmazott 12,5 bitcoinra. A harmadik felezés után tehát a jutalom már csak 6,25 bitcoin lesz.

Mi értelme ennek az egésznek?

A bitcoin felezéssel tulajdonképpen a bitcoin inflálódását előzik meg. A bitcoin egyik fontos jellemzője ugyanis, hogy nem lehet új bitcoinokat nyomtatni, ahogy az a fiat pénzeknél megtörténik (infláció). Mint már említettük, 21 millió darabban van meghatározva a bitcoin teljes mennyisége, ennél nem lehet belőle több. A bitcoin tehát úgy viselkedik, mint egy nemesfém: hiszen például az aranyból is véges a készlet. Valamennyi persze még megtalálható a föld alatt, de nem tudunk belőle többet gyártani. Ha megsemmisítesz 1 gramm aranyat, akkor annyival csökken a készlet. Ugyanez a helyzet a bitcoinnal is.

A felezés azt biztosítja, hogy a bitcoin megőrzi az értékét az élete további részében. Ha végtelen mennyiségű bitcoin állna rendelkezésre, akkor értéktelenné válna. A kereslet és a kínálat törvénye viszont meghatározza, hogy a korlátozott mennyiség miatt folyamatosan növekszik az értéke. Keresletet pedig a legkönnyebben úgy lehet létrehozni, ha folyamatosan csökkentjük a piacra kerülő bitcoinok mennyiségét.

Mikor kerül sor a következő felezésre?

Mint azt már korábban említettük, a következő felezés 2020 közepe felé várható. Ezt onnan lehet tudni, hogy új blokkok létrehozására 10 percenként kerül sor, és minden 210ezredik blokk után felezés történik. Az előző felezés 2016. szeptember 7-én történt. Vagyis, ha 210ezret megszorzunk 10-zel (percek száma), akkor 2,1 millió percről beszélünk, ami 4 évnek felel meg. Azért is 21 millióban van meghatározva a bitcoin mennyisége, mert így 4 évenkénti felezés adódik.

Mi lesz, ha már nincs több kibányászható bitcoin?

Nyilván akkor nincs több jutalom és nincs több felezés sem. Az eddigiek alapján látható, hogy a bitcoin korlátozott mennyisége az inflációt tekintve jó dolog, de a felezés a gyakorlatban nem tart örökké. Ha az új bitcoinok mennyisége 50 százalékkal szűkül 4 évente, akkor eljön az a pont, amikor a felezés véget ér. Természetesen matematikailag bármeddig lehet felezni számokat, de mivel a bitcoin legkisebb egysége a Satoshi (0,00000001 bitcoin), ez azt jelenti, hogy ennél kisebb egységekre már nem lehet szabdalni a bitcoint. Tehát ezáltal lesz egy olyan időpont, amikor megszűnik a jutalom a bányászatért.

Amikor ez bekövetkezik – mintegy 120 év -, a felezés tehát megszűnik, és a bányászok már csak a tranzakciós díjakat kapják meg. Ez persze nem olyan vonzó, mint a jelenlegi blokk-jutalom. De ez egyrészt még elég távoli, másrészt valószínű, hogy amíg van valami jutalom, addig bányász is lesz.

Mit szól a kripto-közösség a felezéshez?

A felezés mindig is a bitcoin egyik nagy előnyének számított, akár a közösséget, akár a bitcoin árát tekintjük. Miközben sok bányásznak persze nem tetszik, hogy csökken a jutalom, ezt általában kiegyensúlyozza az árfolyam rendkívül gyors növekedése. Ha megnézed az adatokat, akkor azt látod, hogy amikor felezésre kerül sor, akkor a bitcoin árfolyama erősen kilő. Persze bármi történhet a bitcoinnal a 2020 évi felezés időpontjáig, azonban valószínűnek látszik, hogy addig ismét új csúcsokat fog elérni.

A 2012 novemberi felezés után az árfolyam 12,31 dollárról 994,21 dollárra kúszott. Ez 7976 százalékos növekedés, és az új csúcs eléréséhez mindössze egy évre volt csak szükség. 2016 júliusában a második felezésnél az árfolyam 650,63 dolláron állt, majd onnan másfél év alatt 19 635,70 dollárig drágult. Ez 2902 százalékos változás.

Vagyis statisztikai szempontból, amennyiben bitcoint vásárolsz a felezés időpontjában és vársz egy-két évet, akkor nagy nyereségre tehetsz szert. Ugyanakkor sokan már most is úgy vélekednek, hogy a jelenlegi emelkedésben közrejátszik a 2020 évi felezés, illetve a várható árfolyamnövekedés, így aztán persze kérdés, hogy miként is fog az árfolyam alakulni a mostani, harmadik felezésnél. Úgyhogy minderre érdemes figyelni a befektetési stratégia építésénél!

Összegezve: a felezés, illetve a korlátozott bitcoin mennyiség tehát jó dolog, hiszen garantálja a stabil árat, korlátozza az újonnan megjelenő pénzt, valamint lelassítja a még nem kibányászott bitcoin mennyiségének apadását.

Milyen problémák vannak a Bitcoinnal?

Elsősorban azt kell megérteni, hogy bár a Bitcoin és blokklánc technológia komoly biztonságot jelent a pénzügyi tranzakciókat tekintve, de még csak 10 éve jelent meg elméleti szinten, tehát nagyon fiatalnak tekinthető, így időnként felbukkannak problémák.

Óriási árfolyamváltozások

Ezen fejezet írásának időpontjában, 2018 decemberében mélybe csúszott a Bitcoin árfolyama. Aki néhány évvel ezelőtt vásárolt belőle, az még mindig pénzénél van, de az egy évvel korábbi szinthez képest óriási az esés. Persze nem ez az első nagy zuhanás a Bitcoin történetében és a jövőben is várhatók hasonló mozgások. Lássuk először, hogy milyen hullámvölgyek fordultak elő a Bitcoin életében eddig.

2011 novemberében például a 2011. júniusi 32 dolláros szintről 2 dollárra ereszkedett az árfolyam mindössze 5 hónap alatt, ami egészen pontosan 94 százalékos csökkenést jelent. Ennek oka az lehetett, hogy sok befektető, aki még nem nagyon ismerte a kriptovilágot, inkább kiugrott, amikor elkezdődött a gyengülés. Persze, ha inkább bevásárolt volna a 2 dolláros szinten, akkor most milliomos lenne.

2013 áprilisában került sor az eddigi legnagyobb esésre a legrövidebb idő alatt. Ezt megelőzően ugyanis az erős bika piacon felkapaszkodott a Bitcoin árfolyama 260 dollárra, mivel egyre több befektető látott fantáziát a kriptoeszközökben. De aztán egyszer csak kipukkant a lufi és 83 százalékot esve 45 dollárra hanyatlott az árfolyam mindössze 2 nap alatt.

2013 novemberében kezdődött ugyanakkor a Bitcoin történetének talán leghíresebbé vált esése. Az év vége felé közeledve már az 1200 dolláros szintet nyaldosta az árfolyam, ami akkor nagyon komolynak hatott. A lendület oka egy szenátusi meghallgatás volt az Egyesült Államokban, amely a jövő nagy ígéretének nevezte a Bitcoint, miközben a kínai központi bank is a jóváhagyás irányába nyitott. Ebből azonban nem lett semmi.

Kína ugyanis úgy döntött, hogy a Bitcoin nem egy valuta, és szigorításokat léptetett életbe. Ráadásul hamarosan csődbe jutott az akkor legnagyobb kriptotőzsde az Mt. Gox, ahonnan sikerült 473 millió dollár értékű Bitcoint ellopni, ami a teljes mennyiség 7 százaléka volt. Emellett a megszaporodó egyéb DDoS-támadások sem javították a kriptoeszközökbe vetett bizalmat.

2013 áprilisában került sor az eddigi legnagyobb esésre a legrövidebb idő alatt. Ezt megelőzően ugyanis az erős bika piacon felkapaszkodott a Bitcoin árfolyama 260 dollárra, mivel egyre több befektető látott fantáziát a kriptoeszközökben. De aztán egyszer csak kipukkant a lufi és 83 százalékot esve 45 dollárra hanyatlott az árfolyam mindössze 2 nap alatt.

2017 ugyanakkor az emelkedésről szólt: 1950 százalékot nőtt az árfolyam, 974 dollárról 20 ezerre. Sokan persze újabb buborékra figyelmeztettek, ami aztán ki is pukkadt, és a 19783 dolláros csúcsról elkezdett lefelé csúszni az árfolyam. A mostani, már egy éve tartó gyengülés kapcsán is több okot feltételeznek a szakértők. Ezek közül a legfontosabb a “Bitcoin megosztása”, vagyis egy fork, amivel kapcsolódunk egy további komoly problémához.

Tegyünk fel egy másik szemüveget!

Miközben a Bitcoin óriási volumen ingadozásának köszönhetően az átlagember szemében a legutálatosabb mostohagyerek, aközben a bitcoin árfolyama az elmúlt 10 évben nulláról több ezer dollárra emelkedett. Nézzük meg az alábbi ábrán, hogy a háttérzaj és a médiavisszhang mögött mi történt valójában a Bitcoinnal az elmúlt 10 évben, hogyan lett 0,29 dollárból 3322 dollár az ára egyetlen bitcoinnak?

bitcoin befektetés

 

Forkok és hash háború

Szemben a legtöbb, központosítottan működő szoftverrel, ahol egy cég kezében van a termék és olyan irányba fejleszti, amilyenbe szeretné, a decentralizált megoldások – mint amilyen a bitcoin – több ezer csomóponttól függ. Nincs egy központi egység, amely intézné a frissítéseket, mint az alkalmazásáruházak esetében, mert az már szembe menne a decentralizáció eszméjével. Emiatt viszont minden egyes csomópontnak egyet kell értenie abban, hogy merre tartsanak.

A fork az, amikor elkészül a szoftver egy új verziója és azt minden csomópont telepíti. Amennyiben hard forkról van szó, akkor az új szoftver nem kompatibilis az előzővel, így gyakorlatilag létrejön egy új eszköz. Ez történt a Bitcoin Cash esetében is. Az oka az volt, hogy az algoritmusnak voltak korlátai: a Bitcoin mindössze 7 tranzakciót tud bonyolítani percenként, szemben például a Visa 24 ezer tranzakciójával. És ahogy a Bitcoin elfogadottsága nőtt, úgy lett egyre fontosabb a skálázhatóság problémájának megoldása.

Ennek megoldása érdekében a közösségnek lépnie kellett. Az egyik megoldás lehetett az 1 MB-ra korlátozott blokkméret növelése, amely által sokkal több tranzakció bonyolódhatna másodpercenként. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a kisebb eszközöknek nincs esélye versenyre kelni a bányászatban a nagyokkal. A közösség nem értett egyet a megoldásban, ezért megszületett a Bitcoin Cash, amely több tranzakció feldolgozására képes másodpercenként a nagyobb blokkméretnek köszönhetően.

2018. november 15-én aztán a Bitcoin Cash hivatalosan is két verzióra szakadt: a Bitcoin ABC-re (Adjustable Blocksize Cap) és a Bitcoin SV-re (Satoshi’s Vision). Mindkét közösségnek eltérő elképzelése volt arra vonatkozóan, hogy miként kellene feldolgozni a Bitcoin Cash tranzakciókat. A megoldás alapvetően a blokkméret körül mozgott. Ebben a szétválásban azonban az volt az érdekes, hogy a két csoport megpróbálta megsemmisíteni a másikat, alapvetően amiatt, hogy melyikük birtokolja a BCH jelet.

Az is fontos volt azonban, hogy amikor egy kriptoeszköznél válás van, akkor a felhasználók megkétszerezik a pénzüket, mivel a lánc mindkét oldaláról megkapják ugyanazt az összeget. Ugyanakkor létezik egy úgynevezett visszajátszás elleni védelem, vagyis amikor egy felhasználó az egyik láncon elkölti a pénzét, akkor a másik láncon is ugyanannyival csökken az összeg.

A Bitcoin SV azonban elutasította ennek a funkciónak az elfogadását. Craig Steven Wright kijelentette, hogy minden hash-erőt bevet egy 51%-os támadás (egy későbbi fejezetben lesz róla szó bővebben) érdekében az ABC lánc ellen. Így tört ki a hash háború. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy sok kriptotőzsde leállította a Bitcoin Cash támogatását, amíg a füst el nem oszlik.

Itt lép be a képbe, hogy a Bitcoin a Proof of Work algoritmus használja, amely egy CPU-igényes megoldás. A bányászoknak sok időt és erőforrást kell beletenni egy-egy tranzakció visszaigazolásába. Ezért is jöttek létre a bányászati poolok, melyek közül jelenleg a Bitmain a legnagyobb. A legtöbbjük egyébként Kínában található. Ahogy nőtt a poolok hash-ereje, úgy fokozódtak az aggodalmak egy 51%-os támadással kapcsolatban. Ez akkor következik be, amikor egy pool képes átírni a Bitcoin teljes történetét és az egyes tárcák tartalmát.

A helyzet most úgy áll, hogy a Bitcoin ABC lett a háború győztese, ugyanakkor ennek árát az egész kriptoközösség megfizette, de ahogy mindjárt látjuk, az árfolyam esését is.

Bányászati gondok és halálspirál

Az árfolyammal áll kapcsolatban az a probléma is, hogy egyre kevésbé nyereséges a Bitcoin bányászata, így sokan feladják ezt a tevékenységet, mert nem éri meg nekik. Egyes szakértők halálspirálról beszélnek, mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a probléma megoldódik magától.

Atulya Sarin, a Santa Clara University professzora, egy MarketWatch-on megjelent cikkben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bitcoin halálspirálba kerülhet. Ez akkor következhet be, amikor a bányászati költségek magasabbak, mint a bitcoin értéke. Ez pedig feltehetően elriasztja a bányászokat. Az árfolyam ereszkedése nem feltétlenül jelenti a bányászati költségek mérséklődését, amely viszont elvezethet a spirálhoz.

A Bitcoin alapítója, Satoshi Nakamoto azonban kidolgozott egy olyan protokollt, amely alapján minden 2016 kibányászott blokk után módosítani lehet a megoldandó matematikai problémák nehézségén. Ha könnyítés történik, akkor az továbbra is arra ösztönözheti a bányászokat, hogy folytassák a tevékenységet az árfolyam gyengesége ellenére

Mint Andreas Antonopoulos, a nicosiai egyetem oktatója egy YouTube interjúban felhívta rá a figyelmet, ha a bányászok kivárnak addig, amíg a feladatok nehézsége csökken, akkor ők nagyobb profitot zsebelnek be, mivel az új sémában nagyobb bányászati erőre tesznek szert a korábbinál.

A bányászati nehézség 2018. december elején nagyobb mértékben, 15,1 százalékkal csökkent. Ez a második legnagyobb csökkenés volt a Bitcoin történetében, de már novemberben is sor került egy mérséklődésre, és azóta még tovább ereszkedett.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy nincs minden rendben a bányászközösségekkel. Még 2018. november 19-én a Giga Watt bányászóriás került csődbe, mivel nem tudta fizetni az adósságait. Ugyanebben a hónapban a hong-kongi BTCC Pool Limited is befejezte a bányászatot. Ráadásul a második legnagyobb bitcoin-bányász cég, a Canaan Creative értékesíteni kezdte a bányászati eszközeit. Európában pedig a Bladetech, a legnagyobb brit kriptobányászati cég fejezte be működését.

Úgy néz ki, hogy Kínában a bányászattal foglalkozók közül sokan inkább más tevékenységre váltanak a meglévő eszközeikkel, mint a videó renderelés vagy a felhő-szolgáltatások. Habár, mint láttuk, a hálózatot úgy tervezték, hogy automatikusan változtassa a bányászati nehézség szintjét, ez nemigen hat egyelőre. A hash rate a távozó bányászok miatt folyamatosan ereszkedik, ugyanakkor nem látszik a növekedés a többi kriptopénz esetében: a Bitcoin Cash és a Bitcoin SV hash rate-je változatlanul 1TH/s körül alakul.

Ez azt jelenti, hogy miközben a bányászok kiszállnak a bitcoin bányászatából, nem kezdenek bele más kriptopénz bányászatába, hanem befejezik ezt a tevékenységet. Ez persze rövid távon nem okoz semmiféle fennakadást a Bitcoin működésében, a már említett a nehézség mértékének dinamikus változása miatt, ami elegendő hash-erőt biztosít a szolgáltatás működtetésére.

Ennél nagyobb veszélyt jelent azonban az, hogy ha hosszan marad az alacsony ár, akkor az nehezíti a kriptoeszközök tömeges elfogadását. A többi kriptoeszköz ugyanis követi a bitcoin árfolyamának mozgását, ami azt jelenti, hogy azoknak a bányászatából is kiszállhatnak a bányászok, ami akár a kriptoeszközök biztonságosságát is kockára teheti.

Ez persze csak egy lehetőség, és nem lehet állítani, hogy bekövetkezik bármikor is. Akár egyetlen nap alatt irányt válthat az árfolyam, és az előbb említett problémák már nem is léteznek.

És végül azt se felejtsük el, hogy a bitcoin-bányászatot egyébként is sokan támadják annak energiaigényessége miatt, így a bányászattal kapcsolatos szentiment negatívvá kezd válni. Miközben más kriptopeszközök jóval gazdaságosabban képesek biztosítani a maguk működését és biztonságát.

Pénzként való használat nehézségei

A nagy volatilitás nem csak a befektetők vagy a bányászat miatt érdekes, hanem azért is, mert a gyors és kiszámíthatatlan árfolyamingadozások miatt a Bitcoint igen nehéz fizetőeszközként használni. Sok kereskedő nem is hajlandó azt a kockázatot vállalni, hogy már a vásárlás feldolgozása során jelentős mértékben értéktelenedhet.

Ugyanakkor ez a volatilitási probléma is kezelhető. A Bitpay például megoldást kínál a kereskedőknek azzal, hogy a termékeik árát hagyományos fiat pénzben, mondjuk dollárban határozzák meg. Amikor valaki vásárol, akkor automatikusan átszámolja az akkor érvényes árfolyamon Bitcoinra. Majd az összeget – amint beérkezett – azonnal átváltja dollárra és elhelyezi azt a kereskedő hagyományos bankszámláján.

Biztonságos tárolás

További probléma, hogy biztonságosan tárolni sem könnyű. Használhatsz ugyan kényelmes online szolgáltatásokat, de ez a típusú megoldás messze áll a tökéletestől. Több példát is láthattunk már arra, hogy online pénztárcákat (wallet-eket) működtető cégeket törtek fel, illetve akadtak olyanok, amelyek megszűntek és persze ezzel elveszett az ügyfeleik pénze is. A Bitcoin mögött nem áll ott a Befektető-védelmi alap, hogy visszatérítse a pénzed, vagy legalábbis annak egy részét.

Persze arra is van lehetőség, hogy a saját hardvereden tárold a bitcoinod, de ha az kapcsolódik a nethez, akkor téged ugyanúgy megtalálhatnak a hackerek. Vagy akár tönkremehet a hardvered, más technikai probléma léphet fel, esetleg kizárod magad a saját eszközödből. Ezeket és a különböző tárolási módok előnyeit és hátrányait részletesebben a kriptoeszközökrőll szóló fejezetben boncolgatjuk.

Az egyik legbiztonságosabb megoldást a hardveres wallet-ek jelentik, amelyek nem kapcsolódnak az internethez. Így, ha komolyan vesszük a biztonságot, vagy nagyobb összegeket kezelünk bitcoinban, akkor néhány 10 ezer forintért mindenképpen érdemes beszereznünk valamelyiket.

A Trezor, mely Bitcoin tárolására is alkalmas

Versenytársak

A Bitcoin szempontjából ugyan nem kellemes a konkurencia, viszont nem feltétlenül hátrány, hogy nagyon erős verseny alakult ki mára a kriptoeszközök között. És habár a Bitcoin még mindig az egyik legvonzóbb befektetési lehetőség, más kriptoeszközök komolyabb adatvédelmet, nagyobb biztonságot, vagy jobb funkcionalitást kínálnak. Ráadásul a költségeik is lehetnek alacsonyabbak.

Mivel a Bitcoin nyílt forráskódú rendszer, ezért nem olyan nehéz beszállni a kriptoeszközök versenyébe, hiszen könnyen le lehet másolni a megoldást. Van is belőlük már több száz, ezeket hívják altcoinoknak. Közülük az első a Litecoin volt, amely egyrészt gyorsabb tranzakciós idejével hódít: 2,5 perc a Bitcoin 10 percével szemben, másrészt pedig a bányászat eltérő algoritmusával, amelynek révén az átlagos felhasználóknak sokkal könnyebb részt venni a bányászatában. De emellett most már több ezerre tehető a megjelent kriptoeszközök száma.

Mi az, hogy bitcoin blokkméret? És miért fontos tényező?

Minden tíz percben egy új Bitcoin blokk kerül be a Bitcoin blokkláncába. A Bitcoin hálózat bányászai azért próbálnak meg egy-egy blokkot összehozni, hogy megkapják érte a blokkjutalmat, valamint a tranzakciós díjakat. A bitcoin blokkméretének felső korlátja jelenleg 1 MB, de akadnak, akik szerint emelni kellene. De miért? És hogy függ mindez össze?

Ahhoz, hogy megértsük, miért kellene néhány ember szerint változtatni a méreten, először meg kell érteni mi is az a blokkméret és miért lényeges dolog ez a Bitcoin felhasználói számára.

Mi az a Bitcoin blokk?

Egy Bitcoin blokk a Bitcoin hálózatán zajlott tranzakciókat tartalmazza, amelyek feldolgozásra várnak. Minden blokk összefog egy rakás tranzakciót, melyek készen állnak arra, hogy bányászok „kibányásszák”. Amint egy bitcoin blokk “kibányászásra” kerül, a tranzakció befejeződik és a fizetési folyamat befejeződik.

A Bitcoin indulásakor a Bitcoin blokkok mérete 36 MB-ban volt korlátozva, azonban 2010-ben ezt a limitet 1 MB/blokkra csökkentették. A jelentős mértékű szűkítés révén rövidült a blokkok bányászati ideje, a tranzakciós spamek száma visszaesett és a külső hálózati veszélyekkel szemben is nőtt a biztonság.

Miért fontos a blokkméret?

A Bitcoin blokkméret azonban közvetlenül befolyásolja a tranzakciók számát is, amelyet a hálózat feldolgoz. Mivel a Bitcoin még mindig a legnépszerűbb blokklánc a világon, ezért sokan használják és így gyakran maximális kapacitáson működik. Amikor a Bitcoin blokkok “fullon” vannak és a hálózat maximálisan terhelődik, akkor hosszabb időbe telik egy-egy Bitcoin tranzakció, vagy más szolgáltatás teljesítése.

Ennek oka, hogy a Bitcoin tranzakciók adatokat tartalmaznak, amelyek azt tartalmazzák, hogy bizonyos bitcoin-mennyiséget hogyan kellene mozgatni a hálózaton. Szemben a fizikailag létező pénzekkel, itt az adat a pénz. A bitcoin tranzakciók kicsik, mindegyik néhány 10, vagy néhány 100 kilobyte. ezért is kerülnek összefogásra egy-egy nagyobb blokkba, melynek mérete maximum 1 MB.

Az 1 MB azonban korlátot jelent a Bitcoin hálózata által feldolgozható tranzakciók számát illetően. Az 1 MB-os méretkorlátnál ugyanis a hálózat maximum 7 tranzakciót tud másodpercenként feldolgozni. Ehhez képest például az Ethereum esetében ez a szám 15 tranzakció/másodperc (a 2020 januári frissítést követően várhatóan ez a szám felemelkedik 3000 tranzakció/másodpercre), míg a Bitcoin Cashnél 65 tranzakció/másodperc, de a Visa hálózata 1700 tranzakciót tud feldolgozni egyetlen másodperc alatt. Ebből tehát látható, hogy a Bitcoin blokkméret közvetlen hatással van a bitcoin tranzakciós sebességére.

A blokkjutalom és a tranzakciós díjak

A bitcoin bányászok erősítik és biztosítják a Bitcoin hálózatot. Minden blokk tranzakciókat tartalmaz, amelyekhez tranzakciós díj kapcsolódik. A győztes bányász, vagy bányászati pool blokkjutalmat kap a tranzakciós díjakon kívül.

A tranzakciós díjak aszerint változnak, hogy mekkora a Bitcoin hálózat igénybevétele. Amennyiben a hálózat iránti igény csökken, akkor a tranzakciós díjak is mérséklődnek, ha pedig nő, akkor emelkednek.

Egy kísérlet a blokkméret módosítására

2015 közepén Gavin Andresen, vezető Bitcoin fejlesztő figyelmeztetést küldött ki, miszerint a Bitcoin blokkméret problémát jelent a Bitcoin hálózat számára. Akkor a Bitcoin hálózata mindössze 40 százalékos kapacitással működött. Andresen nem állt meg azonban a figyelmeztetésnél, hanem közzétette a Bitcoin fejlesztési javaslatát (BIP 101), amelyben azt ajánlotta, hogy cseréljék le a fix 1 megabyte-os maximális blokkméretet egy folyamatosan változó blokkméretre, amely előre jelezhető mértékben folyamatosan növekszik.

A maximális blokkméret javaslata szerint 8 MB-ra nőtt volna 2016 januárjában, és tovább duplázódott volna minden 730. napon egészen 2036 januárjáig. A BIP 101 azonban a Bitcoin fejlesztőinek támogatása híján megbukott, annak ellenére, hogy sok nagy bányászati pool egyetértett vele.

A probléma tehát mindenféle blokkméret növelési kísérlet kapcsán az, hogy annak széles körben el kell terjednie a Bitcoin blokkláncán. Ennek híján csak egy hard fork jön létre, amire mindjárt írunk is példát.

SegWit és SegWit2

Előbb azonban lássuk, milyen próbálkozások voltak még a megoldásra. Ezek közé tartozik a SegWit, amely arra épít, hogy minden Bitcoin tranzakció tartalmaz egy úgynevezett tranzakció “tanút”, amely igazolja a tranzakció értékét, hasonlóan egy aláíráshoz. Ugyanakkor a Bitcoin blokkok tranzakciós területének nagy részét ezek a tranzakciós tanúk foglalják le.

A szegregált tanú, azaz a SegWit azt javasolja, hogy kerüljön elkülönítésre az igazolási része a Bitcoin tranzakcióknak.

A SegWit két dologban is megoldást hozhat:

  • Növeli a blokkméretet maximálisan 4 MB-ra, de kezdetben először csak 2 MB-ra.
  • Engedélyezné a bitcoin kiterjesztését a Bitcoin Layer 2 protokollra, mint a Lightning Networknél.

A SegWit egy soft fork, nem pedig egy hard fork. Ez a soft fork egyidejűleg növelné a tranzakciós területet minden bitcoin blokkon belül, miközben bővítené a blokk-kapacitást is, ezáltal pedig jelentős mértékben javítaná a tranzakciós áteresztőképességet.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a Layer 2 protokoll előnye – amelyet a Lightning Network is használ -, hogy gyorsítja a tranzakciók feldolgozását, mivel nem kell egy blokk létrehozására várni ahhoz, hogy létrejöjjön egy vásárlás.

A SegWit már 2017 augusztusában aktiválva lett, ugyanakkor az elterjedtsége több mint két év után még mindig nagyon alacsony: mindössze a bitcoin tranzakciók 10 százaléka használja.

A SegWit2x egy második javaslat volt az elkülönített tanú bevezetésére, ez azonban egy hard fork. A SegWit2x a bitcoin blokkméret 2 MB-re történő növelését javasolta, más egyéb fejlesztések mellett. A megoldás azonban erősen vitatott volt, mivel fel akarta forgatni a fő Bitcoin blokkláncot és több fejlesztési erőt adni a domináns bányászoknak.

A SegWit2x indulása 2017. november 16-ára lett tervezve, azonban november 8-án a fejlesztő csapat törölte a hard forkot a konszenzus hiányára hivatkozva.

A Bitcoin Cash hard forkja

A Bitcoin Cash viszont a Bitcoinnak egy olyan megvalósult hard forkja, ahol a blokkméret 32 MB-ra nőtt. Ennek eredményeként a BCH hálózat 65 tranzakciót tud feldolgozni másodpercenként. A Bitcoin Cash hard forkra 2017 augusztusában került sor, már a SegWit indulása és a SegWit2x bukása előtt.

A hard fork után a fejlesztő csapat először 8 MB-ra növelte a blokkméretet. Fontos ugyanakkor, hogy a BCH változtatható nehézségi szintet használ, ami a tranzakciós és jóváhagyási sebesség változására reagál.

Így állunk tehát jelenleg. Viszont, ha neked személy szerint problémád van egy tranzakció sebességével, akkor a legegyszerűbb megoldás a tranzakciós díj megemelése. Tehát, ha egy fontos tranzakciód esetében szeretnéd, ha az már a következő egy-két blokkban feldolgozásra kerüljön, akkor csak növelned kell a tranzakciós díjat, és a bányászok máris elvégzik a feladatot. Ezzel pedig meg is oldottad magad számára a problémát.

Milyen keresőket használhatsz, ha körülnéznél a Bitcoin blokkláncában?

Egy blokklánckeresővel megismerhetők a blokkláncban lezajlott tranzakciók, a tárcák adatai, vagy akár minden egyes blokk, amiből összeáll a lánc. Egy blokklánckereső hasonló az internetes keresőkhöz: lehetővé teszi, hogy megtalálj információkat a rengeteg adat között. Az Ethereum keresőivel már foglalkoztunk, így most itt van néhány másik kereső, amivel a Bitcoinon kutathatsz.

A Blockchain.com Block Explorerje

A Blockchain.com keresője az egyik legnépszerűbb Bitcoin blokklánc kereső szolgáltatás. A felület nagyon könnyen használható: minden lehetőséget felsorol, amire keresni lehet. A funkciók közé tartozik a blokk-keresés, a tranzakciók figyelése és ellenőrzése, az átlagos díj alakulásának követése, a hash érték vagy a bányászati nehézség mértéke.

A keresővel azonban nem csak a Bitcoin blokklánca vizsgálható, hanem az Ethereumé vagy a Bitcoin Cash-é is, bár kevesebb lehetőség van az ezekben való kutatásra.

Az egyik fontos funkciója a Block Explorernek az adatok és grafikonok rész. A grafikonok ugyanis rendszeresen frissülnek az új adatok alapján, ami lehetővé teszi a blokklánc trendek mélyebb elemzését. A grafikonok között elérhetőek a Bitcoinra, mint kriptopénzre vonatkozók, a Bitcoin blokkokkal kapcsolatos részletek (mint például az átlagos méret, vagy a tranzakciók száma blokkonként), a bányászati információk, a hálózati aktivitás és a Bitcoin tárcák aktivitása.

Összességében a Blockchain.com egy nagyon hasznos áttekintést kínál a Bitcoin blokkláncáról, anélkül, hogy igazán túlterhelné a felhasználókat információkkal. Jól használható forrás lehet azoknak, akik most ismerkednek a legnagyobb kriptopénzzel, de a régi motorosok is találnak benne hasznos dolgokat.

Blockchair

A Blockchair a blokkláncok Google-je akar lenni. Ennek megfelelően rengeteg információt kínál több kriptopénzre vonatkozóan: Bitcoin, Ethereum, Bitcoin Cash, Ripple, Litecoin. Az egyik leghasznosabb funkciója az, hogy lehetővé teszi a Bitcoin (és egyéb kriptopénzek) blokkjaiba beágyazott szövegekben való keresést. Hozzáférhetők a tranzakciókhoz kapcsolódó konkrét utasítások és megjegyzések, de látható ha valaki hozzáad valamilyen szöveget a blokklánchoz.

A Blockchair emellett mindenféle adatot szolgáltat: információkat a napi mozgásról, a blokkonkénti tranzakciószámról, a másodpercenként tranzakciók számáról, stb. Egy további hasznos funkció a blokklánc összehasonlító eszköz, mely minden elemzett token esetében megmutatja a blokklánc statisztikákat. Ráadásul még sötét módra is válthatsz vele.

BlockCypher

A BlockCypher egy nyitott forráskódú Bitcoin blokklánckereső, mellyel rengeteget információ érhető el. A BlockCypher használható arra, hogy a megszokott blokklánc-információkat kinyerjük: blokkméret vagy a blokkonkénti tranzakciószám. Ugyanakkor a BlockCypher ennél többet is kínál: ilyen például az a lehetőség, hogy ellenőrizheted, mennyi időt vesz igénybe egy blokk megerősítése, és azt is megmondja, hogy mikor fog feldolgozásra kerülni a tranzakciód.

A BlockCypher ráadásul nem csak a Bitcoint, de a Litecoint, a Dasht, a Dogecoint és a Grint is vizsgálja.

A CoinMarketCap Blockchain Explorerje

Ez a kereső az egyik legújabb lehetőség, ha blokkláncot kell kutatni. A CoinMarketCap egy rendkívül népszerű oldal, melyet mindenki használ, aki kriptoeszközökkel foglalkozik, hiszen a kriptoeszközök piaci kapitalizációja követhető a segítségével. Ezt egészítették ki nemrég egy blokklánc keresővel.

A kereső igen barátságos felhasználói felületet kínál, például nagyon jól átláthatók a blokkonkénti tranzakciók számát bemutató grafikonok, illetve az adatok is jól érthetően vannak elrendezve. Hátránya talán csak az, hogy mindössze a legalapvetőbb információkat kínálja, azokat viszont közérthető formában.

Tokenview

A Tokenview is egy viszonylag új szereplő a Bitcoin-keresők között. A Tokenview Bitcoin blokklánc keresője által szolgáltatott adatok közé tartozik a mindig friss tranzakciós lista, a bányászati és blokkinformációk, melybe beletartoznak a blokk-nyertesek is (az adott személy vagy bányászati pool, ami begyűjti a blokk-jutalmat), a napi kereskedési adatok, az aktív Bitcoin-tárca címek, és még sok minden egyéb.

Az oldal betöltődése először egy kicsit talán lassúnak tűnhet, de később már elég gyorsan lehet keresgélni az adatok között. Előnye lehet a többiekkel szemben, hogy a Bitcoinon túl sok altocin blokkláncában lehet vele kutatni: ide tartozik az Ethereum, a Litecoin, a TRON, a Monero, a Dash, a NEO, az Ontology, a ZCash, és összesen több mint 65 kriptoeszköz, amelyek sora folyamatosan tovább bővül.

BTC.com

A BTC.com egy bányászati pool, mégpedig a legnagyobbak között, amely rendszeresen megjelenik a blokkjutalmakat megszerzők listáján. A hash értéke is rendszeresen a legmagasabbak között található, így az egyik legvonzóbb és legnyereségesebb Bitcoin bányászati poolnak számít.

Nemrég pedig belépett a blokklánc keresők piacára is. Hasonlóan a többiekhez, a BTC.com egy jól használható felhasználói felületet kínál, melyet szinte bárki tud kezelni. Az olyan, megszokott információk mellett, mint a tranzakciótörténet vagy a Bitcoin blokkméret, kínál olyan új funkciókat is, melyeket a többiek nem.

Ilyen például, hogy ha beütöd egy Bitcoin tárca címét, akkor megkapod annak teljes tranzakciós történetét, illetve bármilyen “említést” róla. Ez a “mention” menüpont azt mutatja meg, hogy az adott tárcacímet, hol említették online, így pedig meghatározható, hogy ki beszélt róla vagy osztotta meg.

TradeBlock

A TradeBlock egy olyan kereső, mely minimalista környezetet kínál a tranzakciók követésére vagy tárcák keresésére. Annak ellenére, hogy a TradeBlocknak nagyon egyszerű a megjelenése, minden szükséges funkció elérhető rajta, amit egy blokklánc keresőtől elvárhat a felhasználó.

Ennél többet is kínál azonban: ilyen például a Bitcoin korábbi adataival kapcsolatos grafikon. A megjelenítendő adatok a beállításoknál változtathatók meg a jobb oldalon. A lenyíló dobozok lehetővé teszik az összehasonlítást tranzakciós értékek, blokkméretek, hash érték, bányászati nehézség és egyebek alapján. Ezen túl a bányászati rész sok információt kínál a Bitcoin bányászatával kapcsolatban, illetve még egy bányászati kalkulátor is elérhető itt.

Ez lenne tehát a kínálat, a legjobb közöttük talán a Blockchain.com vagy a Blockchair, melyek adatok széles körét teszik elérhetővé, és egész könnyen használhatók. A legtöbb adattal a Blockchair szolgál, egészen mély elemzéseket is lehetővé téve. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a Te igényeidnek egy másik jobban megfelel, így érdemes alaposan végignézni mindegyiket.

Mi az a Bitcoin tumbler? Azaz hogyan törölheted ki a Bitcoinod múltját?

A Bitcoin egy zavarba ejtő dolog az adatvédelmet tekintve: egyfelől biztosítja használóinak az anonimitást, másfelől nézve viszont teljesen transzparens. Hiszen blokklánc elemző eszközökkel és vizsgálatokkal ráláthatunk Bitcoin-tranzakciókra, a pénzek eredetére és céljára. Ez érthető módon sok Bitcoin-használónak nem igazán tetszik. Számukra megoldást kínál egy Bitcoin tumbler szolgáltatás, melynek azonban vannak hátulütői is.

A Bitcoin tumblerek azt ígérik, hogy “tiszta” Bitcoint adnak el számodra, némi tranzakciós díjért cserébe. Itt felmerülhet mindjárt a kérdés, hogy egyáltalán legális-e ez a pénzmosásra emlékeztető dolog? Úgyhogy nézzük meg, mit is csinált pontosan egy Bitcoin-keverő!

A Bitcoin vagy kriptoeszköz tumbler egy olyan szolgáltatás, mely úgy mozgatja meg a kriptoeszközöd, hogy elfedje annak eredetét. Erre azért lehet szükség egyesek számára, mert a legtöbb kriptoeszköz nem biztosítja teljes mértékben az anonimitást a felhasználóinak. A megfelelő tudás birtokában képes lehetsz nyomon követni akár a Bitcoin, akár az Ethereum-tranzakciókat egy adott kriptotárca esetében. Ha a kriptotárca tulajdonosa valamiképpen összekapcsolta a tárca címét egy számlával, mely azonosítható információkat tartalmaz (például nevet, bankszámlaszámot, stb.) akkor a kriptopénz használója máris elveszítette anonimitását. 

Ennek a kereshetőségnek az oka az, hogy a Bitcoin és sok más kriptopénz blokklánca teljesen nyitott, vagyis bárki le tudja tölteni, hogy elemezze, vagy használhat blokklánc keresőket, melyekkel tranzakciókat, tárcacímeket és egyebeket vizsgálhat. A Bitcoin blokkláncának ez a nyitottsága az egyik fő jellemzője, ugyanakkor ez sokak számára jelen hátrányt. 

Ők bevethetik a Bitcoin-keverő szolgáltatásokat, melyek megszünthetik a kapcsolatot a Bitcoin és a tárcacímek között. Tehát például küldesz Bitcoin valakinek, aki továbbküldi egy másik személynek, majd ő megint tovább. Ennek nyoma van természetesen a blokkláncban: egyértelmű kapcsolatok láthatók a személyek között, hiszen a Bitcoin tárcacímek között áramlott.

Ugyanakkor, ha a Bitcoinodat nem közvetlenül egy személynek küldöd, hanem először egy Bitcoin tumblernek, akkor az elküldött tokeneknek a továbbiakban nem lesz semmiféle kapcsolatuk az eredeti küldő kriptotárcájának címével. A lánc egyből megszakad, és a Bitcoin-küldés totálisan anonimmá válik.

A Bitcoin tumbler tehát annyit tesz, hogy megszakítja a láncot. Ha a Bitcoin tumbler számára elküldesz 1 Bitcoint, akkor a szolgáltatási díjjal csökkentett összeget kapod vissza, de már tisztán. A legtöbb Bitcoin és kripto-tumbler szolgáltatás véletlenszerűen változtatja a kimenő mennyiségeket, azaz különböző tranzakcióméreteket használnak annak érdekében, hogy megszakítsák a kapcsolatot a bejövő és a kimenő kriptotárca-címek között. 

Törvényes a működésük?

Igen. A Bitcoinod múltjának eltörlése teljesen törvényes, hiszen nincs semmiféle szabály arra vonatkozóan, hogy ne lehetne kriptopénzek múltját eltörölni. Vagyis teljesen szabadon használhatod a tumbler-szolgáltatásokat annak érdekében, hogy fokozd az magánszférád védelmét. 

Ugyanakkor persze az is kétségtelen, hogy a Bitcoin-keverés egy hasznos eszköz azok számára is, akik el akarják tüntetni nem tisztán szerzett kriptopénzük nyomait. A Bitcoin-tumbler szolgáltatások erősen kapcsolódnak az illegális tevékenységekhez és sokan a kriptopénzek esetében pénzmosó-eszköznek tartják. 

Az Európai Unió nem véletlenül kezdett vizsgálódni a kriptopénz-keverő szolgáltatások körül. 2019 közepén, a holland pénzügyi bűncselekményeket vizsgáló nyomzóhatóság látókörébe került egy népszerű Bitcoin-tumbler szolgáltatás, a Bestmixer.io weboldala. Az Europollal együttműködve hat, Luxemburgban és Hollandiában működő szolgáltatásra csaptak le. Az Europol állítása szerint a Bestmixeren átmenő pénz nagyobb része büncselekményből származott, vagy épp bűncselekmény elkövetésére használták fel. A leállása előtt a Bestmixer mintegy 27 ezer Bitcoin eredetét szüntette meg.

Ennek ellenére a Bitcoin eredetének a megszüntetése nem illegális tevékenység, és nem is kellene annak lennie. Ugyanakkor valódi kockázata van annak, hogy egy ilyen szolgáltatásnál a Te tiszta kriptopénzed keveredik más felhasználók piszkos pénzével. Ez persze még nem gond, de ha rendőrségi ügy lesz a tumbler működéséből, akkor el is veszítheted a kriptopénzedet.

Mennyire biztonságos a Bitcoin-keverés?

Néhány nappal azt követően, hogy a Bestmixer oldala leállt, egy másik Bitcoin tumblerrel is gondok adódtak. A Bitcoin Blender egy üzenetet küldött a weboldalán keresztül, melyben arról tájékoztatta a felhasználóit, hogy bezár a szolgáltatás, mégpedig majdnem azonnali hatállyal. Egy egészen kis idősáv állt a felhasználók rendelkezésére, hogy kivonják a pénzüket, mielőtt lekapcsolják a szervert. Ami persze azt jelzi, hogy a Bitcoin Blender befejezte a működését. 

Márpedig a két népszerű Bitcoin-tumbler szolgáltatás rövid időn belüli megszüntetése rámutat azokra a problémákra, melyekkel itt szembe kell néznünk. A hatóságok szerint ugyanis a Bitcoin tumbler szolgáltatások akadályozzák a bűncselekményből származó pénzek követését. 

Sok Bitcoin-tumbler szolgáltatás nem biztonságos. A rossz titkosítási megoldások és gyenge szolgáltatási infrastruktúra mind olyan tényező, melyek gondot okozhatnak a szolgáltatás használóinak. A Chainalysis nevű blokklánc elemző cég kutatása szerint egy jól működő keverő-szolgáltatás létrehozása elég összetett feladat, tehát nem könnyű biztonságosan működtetni, és emiatt könnyen rosszra fordulhatnak a dolgok. 

Ugyanakkor mindezen problémák és kockázatok ellenére ezeket a szolgáltatásokat nagyobb részben teljesen legális tevékenységekre használják az ügyfeleik. Egy másik blokkláncelemző cég, az Elliptic vizsgálata szerint a Bitcoin mixerekbe bekerülő pénzeknek mindössze 16 százaléka származik illegális forrásból. A fennmaradó 84 százalék teljes szabályosan használja a szolgáltatást, mégpedig abból a célból, hogy javítsák a magánszférájuk biztonságát. 

Érdemes tudni, hogy a Bitcoin pénzmosás főlega szabályozatlan kriptotőzsdéken zajlik, nem pedig kripto-tumbler szolgáltatások segítségével. A bűnözők könnyedén küldhetnek bűncselekményből származó Bitcoint egy szabályozatlan kriptotőzsdére, beválthatják különböző altcoinokra, elvégezhetnek néhány tranzakciót, majd elküldik egy anonim számlára a pénzt, amelyről aztán kiveszik. A CipherTrace kriptopénz pénzmosás ellenes jelentéséből az derül ki, hogy 2009 januárja ás 2018 szeptembere között az Bitcoin-mosás 97 százalékánál szabályozatlan tőzsdéket használtak erre a célra. 

És neked szükséged lehet Bitcoin tumbler szolgáltatásra?

A Bitcoin tehát egy látszólagosan anonim pénz. Ha valódi anonimitásra törekszel, szeretnéd megvédeni a magánszférádat és az adataidat a Bitcoin esetében is, akkor a kriptopénz-keverő szolgáltatások jó megoldást kínálnak erre. A másik lehetőség pedig az lehet, ha egy másik kritptopénzt használsz: hiszen akad jó pár olyan kriptopénz, melyek kiterjesztett adatvédelemmel és anonimitás-biztosítással rendelkeznek. Ilyen többek között a Monero vagy a ZCash.

A Bitcoin jövője

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan merre tart a Bitcoin az elkövetkező években, de vannak azért elképzelések erre nézve. Az optimista forgatókönyv szerint a Bitcoin egy-két évtizeden belül átalakítja a pénzügyi rendszert, ahogy az internet is átalakította a telekommunikációs szektort.

A rendszer nyitottsága vonzza a fejlesztőket, akik újabb és újabb pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal állnak elő. Ez elvezet a gyorsabb, olcsóbb és megbízhatóbb fizetési rendszerhez és talán olyan teljesen új pénzügyi szolgáltatások is megjelennek, melyek a jelenlegi keretek között még nem megvalósíthatók.

Ugyanakkor a pesszimista szemlélet szerint csak nagyon mérsékelt hatása lesz a globális pénzügyi rendszerre. Többen úgy vélik, hogy amit a jelenlegi pénzügyi rendszer gyengeségének tartunk – központosítás, szigorú szabályozás, lassú változások – tulajdonképpen erények, mivel ezek segítenek megvédeni az ügyfeleket a csalásokkal, az árfolyamingadozásokkal és egyéb problémákkal szemben.

Ráadásul azt is állítják, hogy a Bitcoin nem old meg semmilyen problémát az átlagos felhasználók esetében, miközben az árfolyam-változások és a csalásokkal szembeni kitettség miatt nem is fog elterjedni a használata.

De azt is látni kell, hogy miközben a Bitcoin elsősorban egy fizetőeszköz, az azóta megjelent kriptoeszközök már sok esetben különböznek tőle, eltérő funkciókat kínálnak. Ilyen többek között az Ethereum, amelyben szintén nagy potenciál rejlik. Egyes szakértők szerint a jövőt elsősorban ez az új eszközosztály képviseli.

Sokan egyébként úgy látják, hogy a mostani nehézségek nem különböznek a korábban is előfordulóknál és nem okoznak gondot a legnagyobb kriptoeszköznek. Mások viszont inkább azt hangsúlyozzák, hogy bár a Bitcoin jó munkát végzett azzal, hogy megismertette a világgal a kriptoeszközök fogalmát, de túl sok probléma vele: a volatilitás, a skálázhatóság és az energiaigényes algoritmus.

Ezeket a problémákat küszöbölik ki a stablecoinok és a harmadik, negyedik generációs blokkláncok, amelyek teljesen eltérő algoritmusokat használnak. A Bitcoin szerintük nem fog vezető fizetési megoldássá válni, a szerepe inkább csak annyi, hogy kikövezze az utat a használhatóbb kriptoeszközök számára.

Kinek van igaza? Az idő majd megmondja. A kérdés itt az, hogy lesz-e valaki, aki olyan versenyképes bitcoin vagy más kriptoeszköz alapú szolgáltatással áll elő, amely szinte bekényszeríti ezt a technológiát az átlagemberek életébe, ahogyan az történt az internet esetében.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Ha szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

 
 
 
 

A témához kapcsolódó bejegyzések

Fizetés az Interneten. Mi az a Lightning Network?

Virtualis Cash

Mi a különbség a DApp, iDApp és a DAO között?

Virtualis Cash

Miért lehet szükséged kriptopénztárcára?

Virtualis Cash