Blog Kripto Kriptopénz

Mi az a kriptopénz? Hogyan működik? És milyen típusai vannak?

mi az a kriptopénz?
Várható olvasási idő: 33 perc

Ha nincs időd elolvasni, meg is hallgathatod! Kattints a kis fehér nyílra a sárga körben!

Még nem érted, hogy mi is az a kriptopénz, hogyan, mire használható? Milyen típusai vannak, melyiknek mi az előnye? Hogyan tárolhatod biztonságosan? Akkor elmagyarázzuk, egyszerűen! (2020.05.19. – Tovább bővítettük a bejegyzést egy új fejezettel: Wrapped Bitcoin: tokenizált Bitcoin az Ethereum blokkláncán)

Mi az a kriptopénz?

A kriptopénz digitális pénz. Abban különbözik az általad is használt nem digitális pénzektől, hogy nem egy bank tart nyilván egy összeget számlákon, melyhez mindössze egy szám tartozik, hanem felhasználók működtetik, szerte a világon. Nincs olyan személy, aki manipulálni tudná a számládon lévő összeget, mivel az adott kriptopénz hálózatába tartozó valamennyi személy beleegyezése kell ehhez.

A kriptopénzek többségéhez bárki hozzájuthat, birtokolhatja, majd kezdheti visszaigazolni az egyes tranzakciókat a saját számítógépével és néhány szabadon hozzáférhető szoftverrel. Nincs központi intézmény (mint amilyen egy bank), így nehéz meghackelni, manipulálni, és ez az, amiért igazán jó megoldás. A kriptopénzek decentralizáltak, ami azt jelenti, hogy nem használnak központi adattárolást. Nincs egyetlen személy vagy szervezet, mely teljes mértékben ellenőrzése alatt tartaná az adott pénzt.

Az első kriptopénz a Bitcoin volt, melyet Satoshi Nakamoto hozott létre 2008-ban. Habár úgy tűnhet a név alapján, hogy egy valós személyről van szó, Satoshi Nakamoto nem az. Nem tudni, hogy ki vagy milyen csoport áll mögötte, mert mindmáig ismeretlen. Megjelenése után bárki elkezdhette visszaigazolni a Bitcoin tranzakciókat, mert nem kellett hozzá más, csak egy számítógép (akik ezzel foglalkoznak, azok az úgynevezett “bányászok”). A hálózatban jelen lévő minden gép egy úgynevezett csomópont (node), amelynek jóvá kell hagyni a tranzakciókat. És ez az, amiért a Satoshihoz fűződő technológia forradalmasította a pénzt.

Azóta eltelt 10 év, és több ezer új kriptopénz jelent meg. Némelyik megpróbált javítani a Bitcoinon: például gyorsabb tranzakció-visszaigazolással, nagyobb biztonsággal vagy jobb adatvédelemmel. Mások ugyanakkor valami egészen mást kínáltak, mint a Bitcoin. Mindegyik pénz egy kicsit más, ugyanakkor mindegyik az eredeti koncepcióra és a blokkláncra épül.

Miért jobb a kriptopénz?

Amit szinte biztosra lehet venni, hogy valamikor a jövőben a kriptopénz leváltja majd a ma használatos, úgynevezett fiat pénzeket. Lehet, hogy most úgy tűnik számodra, hogy már le is áldozott a kriptopénzek számára, de ez még csak a kezdet. Hiszen a Bitcoin árfolyamának változása egyáltalán nem befolyásolja annak a technológiának a jövőjét, mely a kriptopénzek mögött áll.

Mi a különbség a kripto és a fiat között?

A kriptopénzek és a fiat pénzek is “helyettesíthetők”, ami azt jelenti, hogy minden egyes pénzegység pontosan ugyanannyit ér, ezért cserélhetők. Ezer forint az ezer forint, bármilyen is a papírpénz minősége. Ugyanez igaz a kriptopénzekre is.

Mindkét pénz kisebb egységekre osztható. Az Euró esetében Euró centekre, ugyanígy a Bitcoin kisebb egysége a Satoshi. Elvileg viszont bármilyen kis egységekre szétbontható, attól függően, hogy mennyit ér egyetlen Bitcoin.

Ugyanakkor a kriptopénz tartós, szemben a fiat pénzekkel. Hiszen teljes mértékben digitális alapú, és egy decentralizált hálózat tárolja. Hacsak el nem veszíted a digitális pénztárcádat, a kriptopénzed nem fog tönkremenni, megsemmisülni.

Az is fontos különbség, hogy míg a valuták szűkösen állnak rendelkezésre, a kriptopénzek nem. Habár a 2008-as világválságot követően is azt láthattuk, hogy a kormányok akkor teremtenek még több pénzt, amikor akarnak, ez mégis így van.

Ami viszont hátrány egyelőre a kriptopénzeknél, hogy míg egy valuta könnyedén beváltható termékekre és szolgáltatásokra – ez a fő célja -, addig néhány kriptopénz esetében a tranzakciók visszaigazolása kicsit hosszadalmas lehet. Ezzel együtt ma már számos terméket és szolgáltatást vásárolhatsz kriptopénzeken is, csakúgy, mint a fiat pénzeken.

Miért a kripto a pénz jövője?

Decentralizált és tisztességesebb rendszer

A fiat pénzeket egy olyan elit működteti, mely teljes mértékben irányítása alatt tartja ezeket, míg a többi ember nekik kiszolgáltatva figyeli, hogy mi történik a pénzével. Az átlagembereknek semmilyen befolyásuk nincs a piacra, még akkor sem, ha több ezren összeállnak, hogy tegyenek valamit.

Az irányítást azáltal teremtik meg a fiat pénzek felett, hogy annyit bocsátanak ki belőle, amennyit jónak látnak. Amikor a kibocsátás nő, akkor a pénz értéke csökken, illetve fordítva. A gyors változásokat pedig néhányan ki tudják használni. Ezzel szemben a kriptopénzek decentralizáltsága a pénzügyi irányítást kiveszi az elit kezéből, és átadja az embereknek. Mivel a kriptopénzek nem kötődnek kormányokhoz, nem is fognak hirtelen elértéktelenedni azáltal, hogy egy csoport így határoz. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy kriptopénz egyáltalán ne tudna elértéktelenedni, csak éppen ez nem néhány személy döntése lesz.

A kriptopénzek tehát nem inflálódnak, de nincsen kamatuk sem, és az országhatároknál sincs átváltási árfolyamuk.

Egyre jobban elterjednek

Azt lehetetlen megmondani, hogy ma már hány személy használ kriptopénzeket. Sokan használnak különféle pénztárcákat (wallet), különféle platformokat, és mindenféle kriptopénzeket. Az ugyanakkor a grafikonokból is kiderül, hogy látható egy állandó növekedés a kriptopénzek piacán. Például a Statista grafikonjában is látszik, hogy milyen mértékben nőtt meg a kripto-pénztárcák használata:

De abból is le lehet vonni következtetéseket, hogy adott pillanatban hány Bitcoin-cím volt aktív. Habár a csúcsot akkor érte el ez a szám, amikor a Bitcoin árfolyama is tetőzött, ennek ellenére látható a növekedés. Ugyanez igaz a többi kriptopénzre, például az Ethereumra vagy a Litecoinra.

És, hogy hány embernek van már kriptopénze? Ezt senki sem tudja. Becslések szerint lehet akár 50 millió felhasználó is.

A blockchain biztonságos

A bankrendszerben kénytelen vagy megbízni, ha létezni akarsz a mai világban, pedig vannak hibák és visszaélések a rendszerben. És amíg a centralizált rendszer feltörhető, a kriptopénzek alapja, a blockchain nem. Legalábbis addig, amíg a kvantum számítógépek fel nem törik a titkosítást.

Egy kripto-pénztárca a Tiéd

Egy kriptopénz teljes egészében a Tiéd. Tárolhatod egy pénztárcában, teljesen offline módon. Senki sem kényszeríthet arra, hogy ő is hozzáférjen, vagy kivegye a pénzt a tárcádból. Ez ugyanakkor nem igaz a bankokban tárolt pénzekre, különösen nem akkor, ha egy “biztonságos” bankszámlán tartod.

Ráadásul egy bankszámla állandó felügyelete fárasztó, komoly papírmunkát igényel, és más emberek is rálátnak a pénzügyi helyzetedre. Ezzel szemben kriptopénztárcából annyit tarthatsz, amennyit akarsz, mindegyiket eltérő beállításokkal, benne különféle kriptopénzekkel, és bármelyikhez bárhol hozzáférhetsz.

A kriptoeszközök tárolására a legbiztosabb eszköz egy hardveres kriptotárca. A paletta meglehetősen tarka, ezért, hogy segítsük a választást, végigteszteljük az eszközöket és írunk mindegyikről egy összefoglalót. Ezekben a cikkekben lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan kell beállítani az egyes eszközöket, milyen előnyeik, esetleg hátrányaik vannak. Szívünkhöz legközelebb a Cool Wallet és a Nano X áll mind a mai napig, de a többi wallet is elég kezes, mindegyik megállja a helyét.

Egyre többen fogadják el a kriptopénzeket

Folyamatosan szaporodik azon cégek száma, melyek a fiat pénzek mellett kriptopénzeket is elfogad. Ugyanakkor azt, hogy mikor fogja leváltani a kriptopénz a fiat pénzeket, senki sem tudja, habár nem valószínű, hogy rövid időn belül sor kerülne erre.

Amíg ez meg nem történik, a kriptopénzek párhuzamosan létezni fognak a “normál” pénzek mellett, alternatív fizetési lehetőséget kínálva, és egyre több esetben termékekre és szolgáltatásokra beválthatóan. A pénzügyi intézmények és a kormányok természetesen már vizsgálják a kriptopénzeket és a blockchaint, amin nem is kell meglepődni. Ők sem akarnak kimaradni, és nyilván arra számíthatnak, hogy a kriptopénzeknél is megszerezhetik az irányító szerepet.

Milyen kriptopénzek vannak?

A kriptopénzek választéka nem merül ki a mindenki által ismert bitcoinban. A bitcoinon kívül nagyon sokféle kriptopénzzel találkozhatsz a piacon. Ezek többféle típusba sorolhatók, azaz nem pusztán annyit jelent a választás, mint ha euró és dollár között kellene döntened.

A lehetőségek száma meglehetősen magas: a bitcoin 2009-es indulása óta már több mint 2 ezer féle különböző kriptopénz jelent meg. Köztük vannak olyanok, melyek nagymértékben különböznek a bitcointól, tehát nem egyszerűen az alternatívájának tekinthetők.

Mivel ezeket a pénzeket egyelőre nem szabályozza senki, azaz nincs egy hatóság, mely szabályokat alkotna velük kapcsolatban, így egy újonnan érkező meglehetősen nagy káoszba csöppen. Amihez persze hozzájárul az is, hogy a pénzek értékét a legtöbb esetben tisztán a befektetők határozzák meg. Ez pedig érthető módon bizonytalanságot szül. Ugyanakkor, mint látni fogjuk, akadnak olyan lehetőségek a kriptovilágon belül, ahol még ez sem igaz. Érdemes tehát egy kicsit jobban megismerkedni a kínálattal és a lehetőségekkel, hogy tisztábban lássunk.

Bitcoin és altcoin

A bitcoin volt az első kriptopénz. A bitcoinról már írtunk részletesen egy önálló bejegyzésben, így itt nem foglalkozunk vele mélyebben. Ami viszont ebben a bejegyzésben nem kapott helyet, hogy minden más kriptopénz az úgynevezett altcoinok közé tartozik. És van belőlük bőven. Ezek nagy része nem sokban különbözik a bitcointól, ugyanakkor nem mindegyik tekinthető a klónjának. Akadnak közöttük olyanok, melyek nagyon különböznek a Bitcointól, és egészen más célból hozták őket létre.

Ethereum

Akad jó pár olyan altcoin, mely a bitcoinétól eltérő algoritmust használ. Ilyen például az Ethereum vagy a NEO (a “kínai ethereum”), melyek egyike sem azért jött létre, hogy digitális pénzként működjön. Azért tervezték őket, hogy olyan platformot alakítsanak ki, ahol blokklánc alapon lehet alkalmazásokat készíteni. Az Ethereum 2015-ben jelent meg, és egy új technológiát hozott a kriptovilágba: az okosszerződésekét. Ez egy olyan szerződés, mely automatikusan végrehajtódik bizonyos körülmények bekövetkezése esetén. Az Ethereumhoz hasonló kriptopénz még a 2017-ben megjelent Cardano és az EOS is.

Factom

Az altcoinok közé tartozik a Factom is, mely abban különbözik, hogy nem a proof of work algoritmust használja, hanem a proof of stake-et. Ezért itt nincsenek bányászok, hanem helyette stakerek igazolják a tranzakciókat, és nem zajlik versenyfutás a jóváhagyásért, hanem egymás után kerülnek sorra. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy jóval kevesebb energiát igényel a működtetése, mivel nem szabadul rá több ezer bányász ugyanarra a blokkra, hogy megpróbálja visszaigazolni. Egy blokkra egy staker jut.

Ripple

A kriptopénzek egy további ismert képviselője a Ripple, illetve a hozzá kapcsolódó token, az XRP. Ez egy olyan blokklánc, melyet azért hoztak létre, hogy bankok használják a tranzakciók gyorsításáért. A Ripple ezért úgy is ismert, mint a bankárok pénze. Ennélfogva több nagy bank is megbízik a Ripple-ben, így ha a fiat pénzek legközelebbi alternatíváját keresed, akkor az ebből a szempontból a Ripple lehet az. Ugyanakkor a többi kriptopénzhez képest nagyon nagy eltérést jelent, hogy nem decentralizált pénzről van szó. Egy cég áll mögötte, a Ripple Labs, mely az XRP legnagyobb részét birtokolja. Így, ha akarja el is adhatja azt, leverve az árfolyamát.

Litecoin

Szintén a nagyobb nevek közé tartozik a Litecoin, mely a bitcoin 2011-ben indított forkja, ami azt jelenti, hogy a Bitcoin blokkláncának egy részén működik. Éppen ezért nagyon hasonlít a bitcoinhoz, ugyanakkor eltérő funkciói vannak. A köztudatba úgy épült be, mint a Bitcoin kistestvére. A 2019-es forktól vártak az elemzők árfolyamemelkedést, amely nem történt meg, így egyelőre a bitcoin teszttalajaként funkcionál főként.

Dogecoin

Szintén egy ismertebb kriptopénz a Dogecoin, mely egy mémből keletkezett. Ezért is jelenik meg a mémben szereplő kutya arca a virtuális pénz képén. A Dogecoint gyakran használják arra, hogy a közösségi médiában fizessenek azoknak, akik valamilyen érdekes posztot tettek közzé.

Zcash

A Zcash ugyanakkor a biztonsággal akar kitűnni: komolyabb adatvédelmet és a tranzakciók szelektív átláthatóságát biztosítja. Tehát, miközben természetesen minden tranzakció rögzítésre kerül a blokkláncon, az olyan részleteket már elrejti, mint a küldő, a fogadó és az összeg. A Zcash tehát védett tranzakciókat kínál a felhasználóinak, mégpedig egy olyan fejlett titkosítással, mely zk-SNARK névre hallgat és zero-knowledge proof alapú.

Dash

A 2014-ben indított Darkcoin (2015-től Dash néven) ugyancsak a bitcoin egy titkosabb verziója: egy decentralizált mesterkód hálózat révén kínál anonimitást a használóinak. A tranzakciók ezáltal nyomtalanná válnak.

Monero

Hasonló funkciót kínál a Monero is, mely szintén 2014-ben jelent meg a színen, nagy érdeklődést kiváltva. Fejlesztése teljes mértékben adomány-alapú és egy közösség dolgozik rajta. Elsősorban a decentralizáció és skálázhatóság volt a cél a létrehozáskor, és teljes adatvédelmet kínál a “ring signature” technikának köszönhetően. Ennek lényege, hogy egy csoport titkosított aláírás kell hozzá, mely között ott van a valódi érintett is, de nem lehet tudni, hogy ki az.

Bitcoin Cash

A Bitcoin Cash szintén egy altcoin, mégpedig a legsikeresebb hard forkja az eredeti bitcoinnak. (Forkra akkor kerül sor, amikor a fejlesztők vagy a bányászok valamiben nem jutnak egyezségre, és megosztják a kriptopénzt, létrehozva az eredetinek egy új verzióját, melynek kódja sem azonos már.) 2017-es megjelenését egy skálázhatósággal kapcsolatos vita eredményezte: míg a bitcoin blokkmérete 1 megabyte-os, addig a BCH-é 8 MB. Erre a növelésre azért volt szükség, mert a nagyobb blokk gyorsabb tranzakciókat eredményez.

Bitcoin SV és Bitcoin ABC

A Bitcoin Cash esetében is sor került egy szakítással járó hard forkra 2018 novemberében: ekkor jött létre a Bitcoin SV (vagyis Satoshi’s Vision) valamint a Bitcoin ABC. Ennek hatására zuhantak nagyot a kripto-árfolyamok, annak ellenére, hogy ebben a forkban a Bitcoin már nem volt érintve. A lépésre azért került sor, mert két csoport nem értett egyet, olyannyira, hogy a Bitcoin SV meghirdette a “hash háborút”, valamint jelezte, hogy megtámadja a Bitcoin ABC-t az üres blokkok bányászatával, megakadályozva, hogy az emberek használják azokat.

A kriptopénzek sora hosszan folytatható lenne, de inkább lépjünk tovább egy következő kategóriára!

Mi az a stablecoin? És milyen típusai vannak?

A stablecoin a digitális pénzeszközöknek egy speciális típusa, mely a saját blokkláncán kívül található valamilyen eszköz értékéhez kapcsolódik. A “stable” arra utal, hogy a mögötte álló eszköz stabilabb, mint a blokkláncra épülő pénz, például a Bitcoin vagy az Ether, melyek állandó volatilitási problémákkal küzdenek. A befektetők akár úgy is tekinthetnek rá, mint egy származtatott termékre, mely mögött áll egy meghatározott eszköz. A legnépszerűbb pénznem, mely általában a stablecoin mögött áll, az amerikai dollár.

Olvass mást is ->  Trezor One beállítása és tesztelése

Miért van szükség stablecoinra?

Egyfelől azért, mert a befektetők különböző okok miatt már digitális pénzeszközöket kezdtek használni. Például az Ethereumot az okosszerződések megkötésének lehetősége miatt, vagy mert ez a blokklánc lehetővé tesz egyéb alkalmazásfejlesztést, rugalmasan, biztonságosan és korlátoktól mentesen.

Ugyanakkor a tranzakciók nagy része még mindig fiat-pénzekben történik: a vásárlások, a számlák fizetése, de a béreket is így fizetik a cégek, stb. Ez persze jól is van így, sokan nem szeretnék, ha akár a fizetésük, akik egy vásárlás ellenértékeként kifizetett pénz egyik napról a másikra elértéktelenedne. Ezért szükség van egy olyan megoldásra, mely a fiat-pénzek stabilitását hordozza, de már a blokklánc-technológiára épül.

Hogyan elégíti ki a felmerülő igényeket egy stablecoin?

  • Egy stablecoin hidat képez a létező pénzügyi piacok és a kriptopénzek között. A felhasználók úgy használhatnak digitális pénzeket, hogy nem kell aggódniuk a volatilitásuk miatt, vagyis a valós pénzeszközök gond nélkül válthatók át digitálissá.
  • Egy stabil árfolyamú digitális token lehetővé teszi a befektetőknek, hogy kapcsolatba lépjenek a digitális világgal úgy, hogy közben elkerülik a költséges közvetítők közreműködését a fiat-pénzek és a kriptopénzek átváltása során.
  • A fiat pénzek előnye megjelenik a stablecoinoknál: ez a stabilitás. Ami persze nem minden fiat-pénzre igaz, viszont azokban az országokban, ahol gyenge vagy hullámzó a fizetőeszköz árfolyama, ott úgy használhatnak az emberek stablecoint, mint ahogy mondjuk dollárt vagy eurót használnának. Ezáltal elkerülhetik a kockázatokat.
  • A stablecoinok ugyanakkor rendelkeznek a kriptopénzeknek azon előnyével, hogy gyorsak és megbízhatóak a blokklánc technológia használatának köszönhetően.

Milyen típusai vannak?

Fedezett stablecoinok
Fiat-hátterű stablecoinok

A fiat-hátterű stablecoinok valamely fiat pénzhez kapcsolódnak egy meghatározott átváltási árfolyamon. A tokenek teljes kibocsátott mennyiségének meg kell egyeznie a fiat pénz mennyiségével, mely egy banknak kerül elhelyezésre. Ezért például az USD Coin (USDC) 1:1-hez van rögzítve az amerikai dollárhoz. Ezek a fiat-helyettesítők gyakran kerülnek auditálásra, annak érdekében, hogy látható legyen: teljes mértékben mögöttük áll a fiat pénzbeli letét. A kockázatot az jelenti, hogy meg kell bízni az audit eredményében. A fiat-hátterű stablecoinok közé tartozik a TUSD, a GUSD, a PAX, az USDT vagy a 2019 februárjában megjelenő JPM Coin.

Utóbbi az első olyan kriptopénz, melyet egy nagy, amerikai bank hozott létre, a J.P. Morgan Chase. A digitális pénzt az ügyfelei közötti fizetésre használja, mely jóval gyorsabb pénzmozgást tesz lehetővé, mint a hagyományos utalások. Megbízható kriptopénz lenne, de a kriptotőzsdéken mégsem tudsz JPM Coint vásárolni: csak az olyan, nagy intézményi befektetők használhatják a tokent, akik alávetik magukat a szabályozói ellenőrzéseknek, és csak azt követően, hogy letétbe helyezték az értékének megfelelő dollárt egy bankban. A tranzakciók után a JPM Coin megsemmisítésre kerül, és az ügyfelek visszakapják a dollárjukat.

Eszköz-hátterű stablecoinok

Az eszköz-hátterű stablecoinok hasonlóak a fiat-hátterűekhez, azzal a különbséggel, hogy nem egy valutához, hanem egy valós eszközhöz van rögzítve az árfolyamuk. Például a Digix olyan tokent kínál – a DGX-et -, melynél egy token egy gramm aranynak felel meg. Ezt az aranyat egy szingapúri páncélteremben tárolják és negyedévente auditálják, hogy meggyőződjenek arról, hogy a tárolt arany tömege megegyezik a piacon lévő tokenek mennyiségével. A kockázatot tehát itt is az jelenti, hogy meg kell bízni az audit hitelességében az arány megtartására vonatkozóan.

Kripto-hátterű stablecoinok

A kripto-hátterű stablecoinok olyan digitális tokenek, melyek mögött egy másik digitális pénz áll, például a Bitcoin vagy az Ether. A dolog felépítése azonban egy kicsit bonyolultabb mint a dollár vagy arany-háttér esetében. Mivel a kriptopénzek árfolyama nagyon hullámzó, ezért egy 1:1-es rögzítés semmit nem oldana meg. Kreatív megoldásként a MakerDAO létrehozta a DAI nevű stablecoint, mely fedezett adósságpozíciót használ, ami úgy működik, ahogy egy banknál. Tehát plédául az okosszerződések fedezete az Ethereumon az ETH, melyért cserébe a DAI 66 százalékát adja “kölcsön”. Ha az ETH értéke egy bizonyos szint alá csúszik, akkor a felhasználó vagy visszafizeti az adósságpozíciót, vagy az egy aukció során a legmagasabb árat kínáló vevőhöz kerül.

A kockázatot jelenleg még az jelenti, hogy hiányzik a megfelelő diverzifikáció, azaz a fedezet ETH-ban van. Ugyanakkor a jövőben lehetővé válik, hogy az okosszerződések több eszköztípust is támogassanak, azáltal javul a diverzifikáció és csökken a volatilitás.

Nem fedezett stablecoinok
Algoritmikus stablecoin

Az algoritmikus stablecoinok mögött nem állnak valós eszközök, hanem egy automatizált logika változtatja a token mennyiségét a kereslet és a kínálat alapján. Ez olyan, mint egy automatizált központi bank, mely folyamatosan alakítja a monetáris politikát. Az egyetlen kockázata a felhasználók általi elfogadottsága, illetve eterjedtsége az olyan stablecoinoknak, mint amilyen a Basis, ugyanis a rendszer úgy működik, hogy a stabilitáshoz szükséges a miné nagyobb felhasználói részvétel.

Merre tovább?

A pénzek és a fizetés jövője egyértelműen a digitalizáció. Az első kísérletek már megmutatják, hogy merre tart a technológia. A fiat-hátterű digitális pénzek biztonságérzetet kínálhatnak az embereknek, főleg azoknak, akik újonnan lépnek be a digitális pénzügyi környezetbe.

A digitális pénzek következő generációjának azonban már alternatív rögzítettséget is lehetővé kell tenniük, hogy védve legyenek a váratlan eseményektől. Ideális esetben egy olyan diverzifikált, nem korreláló eszközöknek kell mögöttük állnia, mely nem érzékeny az ilyen történésekre. Emellett egy igazán jó stablecoinnak végre kell tudnia hajtania egy okosszerződést a blokkláncban, miközben decentralizált eszközök állnak mögötte. Ez azonban még a jövő.

Ha további részletek is érdekelnek, akkor olvasd el a stablecoinokról szóló bejegyzésünket!

Coin vagy token?

Egy további különbség, amit a különböző kriptopénzek között tenni érdemes, hogy úgynevezett coinról vagy tokenről van-e szó. A coin maga a virtuális pénz, melyet felhasználhatunk a különböző típusú tranzakciókhoz. Adható és vehető számtalan kripto-tőzsdén, például a Coinbase-en vagy a Binance-en.

Ezzel szemben a token értéket, részesedést vagy szavazati jogot jelent, vagy legalábbis egy olyan dolgot, melynek értéket tulajdonítanak egy adott rendszeren belül. Ezáltal vásárolni lehet vele, de csak a rendszeren belül. Persze a tokeneknek mindig van valami értékük, amennyiért adhatók és vehetők. Ezért akadnak olyanok, akik befektetésnek vesznek tokent.

A token abban különbözik egy kriptopénztől, hogy míg egy kriptopénz platformfüggetlenül értéket képvisel, addig a token a platformon belül működik. Az ethereum például egy olyan decentralizált platform, amelyen fejleszthetők olyan applikációk (Dapps), amik a platform-függő tokent, az ethert használják. Az ether olyan ebben a rendszerben, mint egy jármű, mely az ethereum platformján belül mozog, és azok a fejlesztők használják, akik platformon belül készítenek alkalmazásokat.

A tokennek és a coinnak is van tehát értéke, mindkettő mögött a blokklánc technológiája áll, vagyis a tranzakciók digitális nyilvántartása, melyek soha nem törölhető. De amíg a coin maga a virtuális pénz, a token nem az.

A tokeneknek több típusa van:

Utility (használati) token

A tokenek egyik típusa az úgynevezett utility token, mely valamilyen szolgáltatást vagy árut jelképez. Ezek olyan tokenek, melyek nem tekinthetők értékpapírnak. Ilyen lehet például egy üzlet ajándékkártyája. Egy ilyen token nem számít befektetésnek, de mint minden tokennek, ennek is van értéke.

Egy utility token tulajdonképpen olyan mint egy zseton: beváltod a pénzed zsetonokra, mert ezekkel tudsz játszani, majd távozáskor visszaváltod pénzre. Tehát a zsetonok is jelképeznek valamilyen értéket, egy adott helyen fizetni is tudsz velük, de vissza kell váltanod pénzre, ha máshol is fizetésre használnád.

Egy használati token tulajdonképpen vagy jogot biztosít arra, hogy használj egy “hálózatot”, vagy pedig azáltal használhatod a hálózatot, hogy szavazati jogot kapsz benne. A tokenek száma mindig korlátozott, ezért az értékük pusztán emiatt növekedhet.

Security (értékpapír) token

A tokenek egy másik verziója a security token. Ezeknek a tokeneknek az értéke valamilyen valós vagyontárgyból eredeztethető: ez lehet arany, olaj, részvény, stb. Ezek tehát valamilyen befektetést jelölnek, és mivel értékpapírnak számítanak, így szabályozás alá esnek. Ezzel kapcsolatban azonban még akadnak bizonytalanságok, így nem igazán jelennek meg az átlagemberek befektetési portfólióiban. Annál is inkább, mert még nem kapcsolódnak hozzájuk olyan elfogadott mérőszámok, melyek megalapozhatnának egy befektetési stratégiát.

Mivel ezek a security tokenek egy létező vagyontárgyhoz kapcsolódnak, ezért hidat képeznek a hagyományos pénzügyek és a blokklánc világa között. Azért is hasznosak, mert a hagyományos pénzügyi tranzakciók díjainak egy részét – a közvetítők kiiktatásával – meg lehet spórolni, valamint azok gyorsabbá is válnak ezáltal.

A gyakorlatban például, ha kínai befektetők amerikai cégekbe fektetnének – ami a megszokott keretek között nehezen kivitelezhető -, akkor tokenek segítségével ez könnyen megoldható: az értékpapír-tokenek kibocsátói eladhatnák valós tulajdonukat. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal több befektetőt lehet így találni, mint a hagyományos megoldásokkal. Éppen ezért, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a security tokenek ugyanúgy megváltoztatják majd az értékpapírpiacot, mint a bitcoin a pénzekét.

Nem helyettesíthető tokenek

A nem helyettesíthető tokeneknek egyedi értékük vagy használatuk van. A lényegük az, hogy nincs belőlük több, csak egyetlen egy, még akkor is, ha egyformának néznek ki. Ezek is értéket képviselnek, de egyik token sem cserélhető fel a másikra, mint egy normál kriptopénz esetében. Emellett nem is oszthatók, csak egy az egyben adható vagy vehetők.

Például az egyik első nem helyettesíthető token a CryptoKitties nevű videójátékban jelent meg, ahol a felhasználók digitális macskákat gyűjthetnek. Ezeket aztán ethereumért eladhatják vagy tenyészthetik, de a lényeg, hogy az egész blokklánc-alapra lett helyezve, és mindegyik macska egyedi, hiszen eltérő a megjelenésük és a személyiségük. Egy-egy macska értéke akár 120 ezer dollár is lehet.

Mi az a csomagolt token? És hogyan működik?

A csomagolt vagy wrapped tokenek megoldást kínálnak egy komoly problémára: a blokkláncok közötti átjárhatóságra, illetve megteremtik a lehetőséget az Ethereum alapú DeFi használatára.

Az Ethereum alapú tokenek fontos pénzügyi eszközökké váltak az elmúlt években, köszönhetően az ERC20 szabvány elterjedésének, és annak, hogy az Ethereum lett a decentralizált pénzügyek (DeFi) elsődleges színtere. Ezzel párhuzamosan a vagyontárgyi háttérrel rendelkező tokenek – azaz a stablecoinok – is lendületes növekedésnek indultak, mivel sokan ezekben látták a megoldást a kriptopénzekkel kapcsolatos volatilitási problémákra.

Mint ezek kapcsán már láttuk, létezik egy algoritmikus és egy központosított változatuk. Az utóbbi megközelítést örökölte a csomagolt token, mely egy vagyoni eszköz tokenizációja. Ugyanakkor, ahelyett, hogy egyetlen intézményre támaszkodna, intézmények konzorciuma áll mögötte, melyek különböző szerepet töltenek be a hálózatban.

Az elméleti síkról letérve és gyakorlatiasabban fogalmazva: a csomagolt token egy Ethereum blokklánc által kiszolgált vagyoni eszköz, melynek értéke megegyezik egy másik, hozzákapcsolt vagyontárgyéval, annak ellenére, hogy a kettő nem ugyanazon a blokkláncon, sőt adott esetben akár nem is blokkláncon található.

Egy csomagolt token tehát egy ERC-20 token egy másik pénzügyi eszközzel megegyező értékben, melyet tulajdonképpen megjelenít, vagy egy okosszerződésen keresztül, vagy pedig közvetlenül ott áll mögötte a megjelenítendő vagyontárgy.

Így például egy csomagolt bitcoin (WBTC) olyan token, mely pontosan annyit ér, mint egy BTC az adott pillanatban, hiszen mondjuk egy okosszerződés algoritmusa valós időben reprodukálja az árat. A pénzükért cserébe tehát a tulajdonosok ugyanolyan értékű csomagolt tokent kapnak, aminek alapvetően az az előnye, hogy a decentralizált alkalmazásoknak (DApps) köszönhetően jobban használható, könnyebben mozgatható.

A DAppok képesek arra, hogy sokkal gyorsabban feldolgozzák a tokentranzakciókat, mivel ehhez nem kell több blokkláncon keresztül végezni az egyes feladatokat. A felhasználók ugyanakkor biztonságosan belevághatnak a tranzakciókba, mivel a csomagolt tokenek mögött álló rendszerek biztosítják a mögöttük álló eszközzel való értékegyezést.

A megoldás megfelelő arra, hogy a DApp felhasználói számára natív hozzáférést biztosítson más kriptopénzekhez, anélkül, hogy mindkét blokkláncot terhelnék bármely DApp tranzakció feldolgozásával. Mindössze egy minimális díjat kell fizetni mindezért az Ethereum számára.

Sok kritopénz kezdett már bele csomagolt verzió létrehozásába az Ethereum blokkláncon, elsősorban az interoperabilitás okán. Az első stablecoin, mely a csomagolt token keretrendszert használta, a WBTC (Wrapped Bitcoin) volt, mely egy ERC20-as, Ethereum alapú token, 1:1-es bitcoin értékkel. Ezáltal megvalósult a DAppok natív hozzáférése a bitcoinhoz. A WBTC használatához nincs szükség tovább tokenekre, sem plusz tranzakciós díjak nem terhelik a normál blokklánc használati díjon túl. A WBTC célja a használhatóság javítása.

A csomagolt tokenek szereplői

Letétkezelő – vagyis az az intézmény, mely őrzi a vagyoni eszközt és a kulcsot a tokenek előállítására. A WBTC esetében ez a szereplő a BitGo.

Kereskedő – kulcsszerepet játszik a csomagolt tokenek terjesztésében. A WBTC esetében ez a szereplő a Kyber Network és a Republic Protocol. Mindkét kereskedőnek van kulcsa új csomagolt tokenek előállításának elindításához, illetve azok égetéséhez.

Felhasználó – a csomagolt token birtokosa. A felhasználók használják a csomagolt tokeneket átutalásokra és tranzakciókra, csakúgy, mint bármely más ERC20-as tokent az Ethereum ökoszisztémában.

WBTC DAO – a szerződésváltozásokat, a letétkezelők felvételét és eltávolítását, illetve a kereskedőket egy többaláírásos szerződés irányítja. Az intézményeknek kulcsa van a többaláírásos szerződéshez a WBTC DAO részeként.

Hogyan működik?

A felsorolt szereplők úgy működnek együtt, hogy a letétkezelők cserélik ki a vagyoni eszközöket a csomagolt tokenekre a kereskedők segítségével. Ez két különböző tranzakciótípus révén történik: a pénzverés (a csomagolt token létrehozása) és az égetés (a csomagolt tokenek számának csökkentése) használatával. Ezek a tranzakciók elérhetők nyilvánosan, és bárki megnézheti őket blokk-kereső segítségével.

A pénzverés tehát az új, csomagolt tokenek létrehozásának folyamata, és a keretrendszeren belül a letétkezelők végzik, de egy kereskedőnek kell elindítania a folyamatot. Ugyanígy, egyedül a kereskedőcímek tudnak csomagolt tokeneket égetni, melynek eredményeként csökken a kereskedőnél lévő WBTC mennyisége.

A kezdeti szakasz után a kereskedők tartalékot képeznek a csomagolt tokenekből, ezáltal tudják beváltani azt a felhasználóknál. A kétlépéses pénzverés révén gyorsabban jutnak hozzá a csomagolt tokenekhez a felhasználók, hiszen a pénzverés és az égetés időigényes folyamat.

A rendszerben a letétkezelők a megbízható közvetítők, mivel a vagyoni eszközöket akár el is lophatnák, vagy nem tartják be az 1:1 arányt. A rendszer ugyanakkor igyekszik csökkenti ezt a bizalmi problémát néhány megoldással:

  • A negyedéves auditokat külső felek végzik, akik igazolják, hogy minden csomagolt tokennel szemben azonos értékű vagyoni eszköz áll a letétkezelőknél. A WBTC esetében ezt a bitcoint tároló címek aláírásainak nyilvánosságra hozatala biztosítja.
  • A letétkezelők nem verhetnek pénzt saját maguknak, hanem csak egy kereskedő kezdeményezésére. Vagyis új tokenek létrehozásához szükség van a letétkezelőre és a kereskedőre is.
  • A felhasználók nem lépnek kapcsolatba a letétkezelőkkel a kereskedői intézmény közéjük iktatása miatt. Az egyes kereskedőknek nem kell megbízhatónak lenniük, csak a teljes a kereskedői intézménynek.
  • Minden intézmény meglévő hitelessége a tét egy adott rendszeren belül.

Milyen felhasználásai vannak a csomagolt tokeneknek?

1. Vagyon tokenizációja. Ennek előnye:

  • Növeli a tranzakciók sebességét – minden 15 másodpercben létrejön egy új Ethereum blokk, és kevesebb mint 5 perc alatt el lehet érni valós bizalmat az ügylet visszavonhatatlanságát illetően. Ez gyorsabb, mint más eszközök, akár a bitcoin, akár az arány vagy a fiat pénzek esetében.
  • Nagyobb átláthatóság – A tokenek száma, a token létrehozási tranzakciók, a token eltávolítási tranzakciók, a tokenbirtokosok száma, az utalások szabályai mind láthatók bárki számára a blokk-kereső segítségével.
  • Használhatóság javulása – az ERC20-as szabványt már sokan alkalmazzák. Ezáltal a felhasználók sokféle tőzsdéhez, tárcához és DApphoz férnek hozzá, miközben kezelik a tokenizált vagyonukat. Emellett lehetőségük van arra is, hogy bármikor utaljanak tokeneket.
  • Növekvő biztonság – a tokenizáció lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy teljes kontroll alatt tartsák a vagyonuk magánkulcsait. Azok a felhasználók, akik nem akarják maguknál tartani a kulcsaikat, csökkenthetik a partnerkockázatot azáltal, hogy a tőzsdék helyett egy biztonság-központú letétkezelőre bízzák.
Olvass mást is ->  Coinbase, egy jó kezdet Neked a kriptovilágban

2. A fiat hátterű stablecoinok egy biztonságosabb megoldást kínálnak a kereskedők számára a pénzük kriptopénzben tartására, anélkül, hogy aggódniuk kellene az árfolyam nagymértékű mozgása miatt.

3. A csomagolt tokenek rendszerében bármely kriptopénz könnyedén megjelenhet, ahogy a bitcoin is megtette ezt az Ethereum blokkláncán, ezáltal kihasználva az Ethereum minden lehetőségét.

4. A tokenizáció egy olyan megoldást kínál, melynek révén láncon belül lehet végrehajtani a szabályokat. Ezáltal ezek a szabályok átláthatóbbá válnak, és nem egyetlen féltől függ a végrehajtásuk, így pedig védve vannak a manipulációtól.

5. Jelenleg az ERC20 kereskedés nagyobb része a centralizált tőzsdéken BTC-alapon és nem ETH-alapon zajlik. Ugyanakkor a decentralizált tőzsdék többsége csak ETH/token kereskedési párt kínál, míg BTC/tokent nem. A csomagolt tokenek tehát segítenek abban, hogy áthidalják ezt a különbséget, és gondoskodjanak a megfelelő likviditásról a decentralizált tőzsdéken.

Wrapped Bitcoin: tokenizált Bitcoin az Ethereum blokkláncán

A Wrapped Bitcoin (WBTC) ötlete a Goldman Sachs embereinek fejéből pattant ki és a decentralizált tőzsdéjéről ismert – Kyber Network és a Republic Protocol – alkotta meg. A projekt white paper-jét itt érhetjük el.

A Wrapped Bitcoin egy ERC20-as token az Ethereum blokkláncán, amely mögött valóságos Bitcoin fedezet van (1:1), hiszen minden egyes WBTC létrejöttekor 1 Bitcoin egy hidegtárcára kerül, amely ellenőrizhető is az alábbi weboldalon. A stabilitásért a proof-of-reserve protokoll felel.

Az alapgondolat az volt, hogy létrehozzanak egy olyan ERC20 alapú tokent, amely ötvözi a Bitcoin stabilitását az Ethereum rugalmasságával. Benjamin Chan, a BitGo CTO-ja egyenesen a bankjegyek megjelenéséhez hasonlította a WBTC tokent, hiszen a bankjegyek váltották le a nehézkes nemesfémeket és érméket a múltban, a bankjegyek a nemesfémek értékét reprezentálták. Éppen ezt szándékozik képviselni a WBTC az Ethereum blokkláncán.

Mivel a Bitcoin meglehetősen robosztus és lassú, a hátára pedig eddig még egyetlen olyan layert sem sikerült húzni, amely elérte volna a tömeges adaptációt, a Wrapped Bitcoin egyszerre kombinálhatja az Ethereum blokklánc minden előnyét a Bitcoin dominanciájával.

A WBTC célja, hogy a főképp ERC20-as tokeneket támogató decentralizált tőzsdéken a Bitcoin értéke és likviditása elérhetővé váljon. A token árfolyamának alakulása a CoinmarketCap-en is kövehető.

A stabilcoinok árfolyamát minden esetben egy adott eszközhöz rögzítik, amelyet mesterségesen előállított kereslet/kínálat befolyásolással szabályoznak (korábbi stablecoin cikkünkben olvashatsz többet a stablecoin-okról).

A WBTC indulása óta számos kritikát kapott a kripto közösség részéről, csakúgy mint a Blockstream Liquid-je, az RSK Labs “okos” bitcoinjai, a stablecoin-ok, illetve különösen kritizálják a centralizált tokenkereskedési rendszere miatt. Az alkotók azzal érvelnek, hogy egy transzparens hálózatot szeretnének létrehozni, amelyben az irányítást megkapja a közösség.

Validált kereskedők árulhatják a tokeneket

A WBTC az atomic swap (írtunk erről a technológiáról korábban) segítségével blokkláncok közötti tranzakciókat tesz lehetővé. WBTC tokenhez csak validált kereskedőkön keresztül juthatunk, miután átestünk az ügyfélazonosítási KYC/AML folyamaton.

Ezek a validált partnerek fontos részét képezik az ökoszisztémának, ugyanis ők felelnek a WBTC tokenek piacon forgó mennyiségének beállításáért és a tranzakciókért. Jelenleg már több mint 40 platformmal kötöttek valamilyen együttműködési megállapodást. A kriptotőzsdéken való kereskedésen túl, több pénzügyekre szakosodott DAPP is lehetővé teszi WBTC használatát.

Tokenizált bitcoin (BTC) a Tezos blokkláncán

Gombamódra szaporodnak a csomagolt Bitoin projektek. Legutóbb a Bitcoin Association Switzerland és a Tezos Foundation jelentetté be, hogy tokenizálják a Bitcoint a Tezos blokkláncán tzBTC néven. Ez az eszköz lesz az egyik fontos építőköve a Tezos-alapú decentralizált pénzügyi (DeFi) ökoszisztémának.

Egy másik csomagolt bitcoin projekt amely az Ethereum hátára költözik, a tBTC. “Nagyon fontos egy olyan híd építése, amely lehetővé teszi a Bitcoin számára, hogy kölcsönhatásba lépjen a DeFi-vel.” – Fred Ehrsam mondta ezt a projektről. Hasonló logikát követ a Tezos is, amelyik az egyik leglikvidebb kriptopénz a piacon.

Roman Schneider a Tezos Alapítvány pénzügyi igazgatójának elmondása szerint a bitcoin hozzáadása a Tezos blokkláncához csak a jégyhegy csúcs, számos más DeFi termék bevezetésén dolgozik a közösség a Tezos blokkláncára.

A DeFi projektek növekedése az Ethereumon óriási lendületet kapott 2019-ben, ami nagyrészt azzal kezdődött, hogy a bZx, a Compound és a dYdX platformon megjelent a Wrapped Bitcoin (WBTC). Fél évvel a megjelenése után már a WBTC teszi ki az Ether-alapú DeFi 700 millió dolláros piaci kapitalizációját.

A tzBTC sem sokáig marad árván a Tezos blokkláncán. A tokenhez hamarosan csatlakozik a Tezos alapú DeFi protokoll a StakerDAO, amelyet valamikor a következő negyedév során élesítenek, legalábbis a weboldaluk alapján.

A StakerDAO a stakinghez szükséges tőkeallokációt automatizálja a különféle protokollokon, hogy megfelelő hozamot biztosítson a befektetők számára.

Hogyan hozd létre a saját kriptopénzedet?

Az, hogy több mint 2 ezer kriptopénz létezik jelenleg, annak is köszönhető, hogy bárki számára nyitva áll a lehetőség saját kriptopénz létrehozására. Ehhez nem is kell saját blokkláncot kialakítani, hanem leegyszerűsítve a munkát, az Ethereum ERC-20 szabványát kihasználva viszonylag egyszerűen létre lehet hozni egy tokent. De hogyan? Röviden bemutatjuk, hogy elvi szinten miként működik ez.

Az ERC-20 az alapja

Az Ethereumról szóló bejegyzésünkben röviden érintettük már az ERC-20 szabványt, mely okosszerződések – és így tokenek – létrehozását teszi lehetővé az Ethereum rendszeren belül. Az ERC-20 tulajdonképpen meghatározza a token-tervezés szabályait, valamint biztosítja, hogy a szabályokat betartva minden token és okosszerződés működjön a hálózaton. Ez a szabvány azért hasznos, mert ha minden okosszerződés máshogy nézne ki, akkor az csak összezavarná az embereket, és működésképtelenné tenné a rendszert.

Ezzel szemben a szabályok meghatározása és betartása lehetővé teszi a hatékony kommunikációt a hálózatban, attól teljesen függetlenül, hogy milyen tokenről van szó. Az ERC-20-nak 6 fő szabálya van:

  • Teljes készlet: meghatározza a pénz mennyiségét, mely forgalomban van.
  • Mérleg: meghatározza azt a pénzmennyiséget, melyet az egyes egyéni címek tárolnak.
  • Engedélyezett összeg: az a pénzmennyiség, melyet az egyes egyéni címekről el lehet küldeni.
  • Átutalás: egy egyenleg átutalása az egyik számláról a másikra.
  • Jóváhagyás: egy adott címnél az engedélyezett összeg növelése.
  • Átutalás valahonnan: tokenek visszavonása egy adott címről.

Az ERC-20-at 2015 novemberében indította Fabian Vogelstelle, egy Ethereum DApp fejlesztő. Ha a további technikai részletei is érdekelnek, akkor az Ethereum Wikiben érdemes megnézni az ERC-20 token szabványról szóló részt. A lényeg azonban az, hogy ha létrehozol egy ERC-20 okosszerződést, valamint követed a lefektetett szabályokat, akkor létre tudod hozni a saját tokenedet is.

A token létrehozásának folyamata

Habár egy token létrehozása viszonylag egyszerű folyamatnak tekinthető, kell hozzá egy kis programozási tudás: meg kell írni a kódot, mely követi a már említett szabályokat. Az ERC-20 esetében a leggyakrabban használt nyelv a Solidity, mely az Ethereum számára kifejlesztett okosszerződési nyelv. A kódodnak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell a tokenre vonatkozóan: név, szimbólum, szabvány, összmennyiség.
Ezek közül a név, a szimbólum és az összmennyiség valamennyi blokklánc által használt közös jellemző. Ki kell találnod tehát egy egyedi nevet és egy jelet a token számára, valamint az összmennyiséget, mely bármennyi lehet. Lehet korlátozott mennyiségű is egy token (mint a Bitcoin esetében is), ami emiatt jelent értéket egy token, illetve a birtokosai számára.

Ugyanakkor a mennyiség lehet korlátlan is, ahogy az nagyon sok mostanában kibocsátott kriptopénzre jellemző. Meg lehet határozni a mennyiséget akár több milliárdban is. A lényeg, hogy később ne kelljen ezen módosítani, mert ha menet közben növelni szeretnéd a mennyiséget, annak a pénz birtokosai nem fognak örülni.

Ha megvannak az alapok, akkor alkalmazni kell a további szabályokat is. Le kell programozni a token működését, hogy elindulhasson az átutalási és jóváhagyási folyamat. Ennek kapcsán meg kell hoznod a saját szabályaidat és követelményeidet. Például minden tárcának legyen 100 tokenes egyenlege a hálózatodon? Legyen egy meghatározott átutalási mennyiség?

Bármit kitalálhatsz, a kreativitásod határozza meg, csak le kell kódolni a szabályokat egy okosszerződéssé. A működés szempontjából elsősorban az átutalásra, a jóváhagyásra és az átutalási formára vonatkozó dolgokat rögzíteni kell. Erre azért van szükség, mert amikor egy esemény történik a hálózatodon, akkor az okosszerződésed automatikusan lefuttatja a vonatkozó kódot.

Végül pedig sort kell kerítened az ellenőrzésre, tesztelésre és biztonsági elemzésre. Enélkül ugyanis előfordulhatnak hibák és téves funkciók, melyek ebben a fázisban rendkívül komoly negatív következményeket eredményezhetnek a tokenedre nézve.

A tokened terjesztése

Ha már kész van a kriptopénzed, akkor szükség lesz annak terjesztésére is. Arra vonatkozóan persze nincs szabály, hogy neked is úgynevezett elsődleges kibocsátásba (ICO) kellene belevágnod, ugyanakkor egy ICO a bevett eljárás a tokenek elő-értékesítésére. Ha nem akarsz ICO révén értékesíteni, azzal sincs semmi gond, többféle lehetőség felmerül ezen túl is:

  • Értékesítheted az ismerősi körödben a tokenedet, melyért cserébe pénzt kapsz.
  • Felhasználhatod hűségpontként a cégednél, például minden vásárlás után adhatsz valamennyi tokent a vevőnek.
  • Vagy egyszerűen a marketingre bízod az eladást, és mondjuk a weboldaladon árulod, fórumokon, blogokon hirdeted, vagy épp a szóbeszéd erejére hagyatkozol.

Az ICO persze hatékonyabb megoldás, azonban ahhoz egyrészt elég komoly marketingre van szükség, hogy eredményes is legyen, másrészt legalább akkora szoftverfejlesztést igényel, mint magának a tokennek a létrehozása. Persze a Solidity a nagy részét megoldja, így nincs szükség annyi kódolásra. Amire szükség van, az egy adminfiók, ahová az összes értékesítés összege beérkezik, a token ára az ICO során, valamint az eladandó mennyiség. Emellett le kell programozni a következő eseményeket is: vásárlás (azaz a tokenvásárlás működése), az eladás, és hogy milyen feltétel teljesülése esetén érjen véget az ICO.
Az ICO-kódot okosszerződésként kell felvinned az Ethereum hálózatra, mely elkezdi majd végrehajtani, és attól függően, hogy mit határoztál meg, a megfelelő feltételek esetében el is indítja az ICO-t.

Ezek lennének tehát a tokengyártás elvi alapjai, melyek nem túl bonyolultak, köszönhetően az Ethereum ERC-20 szabványának. Emellett azonban szükség van a megfelelő technikai részletek ismeretére is, melyeket az alábbi forrásokból ismerhetsz meg: bevezetés az okosszerződésekbe, Solidity-közösség a Redditen, illetve a Solidity repository a GitHubon.

Mi az a fork (hard fork és soft fork) a kriptopénzeknél?

Korábban a cikkben már több bemutatott több kriptopénz esetében (Bitcoin, Bitcoin Cash, Litecoin, stb.) is említésre került a fork fogalma. A szoftverfejlesztésben a fork a kód elágaztatását vagy kettéválasztását jelenti több különböző projektre. A kriptopénzeknél ugyanerről van szó, és rendszeresen sor kerül rá. Mégis van, amikor gondot okozhat. De mikor?

Mivel minden blokklánc-fejlesztés mögött egy szoftver áll, ezért a blokkláncok esetében is sor kerülhet forkokra, vagyis elágazásokra a fejlesztésben. Amikor egy kripto-projektnél fork történik, akkor az azt jelenti, hogy a kódnak egy adott pillanatban elkészül a másolata, majd ez a másolat kerül továbbfejlesztésre. A munka tehát innentől elágazik, és az eredeti kód fejlesztése eltérő irányokat vesz.

Erre egy ismert példa a már említett Bitcoin fork, amikor is létrejött a Bitcoinból a Bitcoin Cash. Utóbbi kódja a Bitcoin kódjára épül, ma már azonban egy független, különálló és eltérő tulajdonságokkal bíró projekt. A fork időpontjától bármilyen változás következett be a Bitcoin kódjában, az már nem érintette a Bitcoin Casht, ahogy fordítva sem. A Bitcoin Cash esetében aztán további forkra került sor, létrejött ugyanis a Bitcoin SV és a Bitcoin ABC. Ennek hatására számottevő mértékben gyengült a Bitcoin árfolyama is – ami jelentős teret kapott a hírekben -, pedig nem is volt érintve. De ez csak az egyik gond.

A fork önmagában nem jelent semmiféle problémát. Sok cég forkolja a szoftvereit, például azon okból, mert fenn akar tartani egy régi, klasszikus verziót egy folyamatosan frissített változattal szemben. Ugyanez a helyzet a kriptopénzeknél is: általában persze azért kerül rá sor, mert két fejlesztői csoport alakul ki, akik eltérő irányokba fejlesztenék az adott kriptopénzt, hiszen eltérő megoldásokat látnak jónak, vagy különbözik a jövőképük. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy az erősebb, nagyobb hatalommal bíró csoport rákényszeríti akaratát a másikra, vagy kirúgja őket a projektből, hogy keressenek más munkát, hanem mindkét csoport készíti a maga változatát, ahogy azt jónak látja, és nem akadályozzák egymást.

Ugyanakkor persze az is igaz, hogy forkra kockázatos vagy nagyon kísérleti funkciók bevezetése érdekében is sor kerülhet. Ilyenkor az új verzió sorsa kétséges is lehet. Az sem kizárt azonban, hogy később a két fejlesztői csoportnak később sikerül megegyeznie és kompromisszumot kötnie. Ilyenkor ismét összekapcsolják a korábban forkolt verziókat akár az eredeti kódba, akár a új, forkolt kódba.

Mit jelent mindez a felhasználók számára? Mivel sok kripto-projekt nyílt forráskódú, így nem szabad meglepődni azon, hogy forkra időről-időre sor fog kerülni. Az ok lehet abszolút jogos: például mert javítani szeretnének az adott kriptopénz sebességén vagy biztonságán. Ugyanakkor néha egyéni szempontok állnak mögötte, mondjuk a pénz bányászatának könnyebbé tétele bizonyos hardvereken.

Mi a különbség hard fork és soft fork között?

Hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, kripto-berkekben megkülönböztetnek úgynevezett puha (soft) elágazást és kemény (hard) elágazást. A soft fork esetében általában csak kisebb változásokra kerül sor a kódban. A módosítás ilyenkor nem változtatja meg jelentősebb mértékben a blokklánc működésének módját.

Tegyük fel, hogy egy soft fork esetében a bányászok egy része úgy dönt, hogy átváltanak az új kódra. Mivel nem történt nagyobb módosítás a kódban, ezért bármely olyan csomópont, mely régebbi szoftvert használ, képes lesz jóváhagyni az új kódot használó csomópontok által létrehozott blokkokat. Ugyanakkor az is igaz, hogy az új csomópontok már vissza fogják utasítani a régi csomópontok által készített blokkokat. Ha egy idő után kellően sok bányász vált a forkolt verzióra, akkor már nem lesz elegendő régi kódot használó csomópont ahhoz, hogy feldolgozzon tranzakciókat. Mivel az új csomópontok visszautasítják a régi csomópontok blokkjait, ezért mindenki rákényszerül egy idő után a váltásra.

Nem feltétlenül kerül azonban elfogadásra az új verzió: ha egy soft fork kockázatos vagy valamiért nem igazán népszerű a bányászok körében, akkor a bányászok egyszerűen nem lesznek hajlandóak váltani. Ha pedig az új kódot csak a csomópontok egy kis része használja, akkor annak nincs jövője, és eltávolításra kerül a kódból.

A hard fork ennél már nehezebb ügy. Ilyenkor ugyanis olyan mély változásokról van szó a kódban, ahol az egész hálózatnak váltania kellene az új kódra. Ha néhány csomópont a változatlan kódot futtatja, akkor a csomópontok eltérő módon hoznak létre adatokat, és így kiesnek a szinkronizálásból. Elviekben elképzelhető, hogy együtt fusson a hard forokolt és a nem-forkolt verzió ugyanazon a blokkláncon, erre azonban a gyakorlatban nemigen kerül sor. Ilyenkor a csomópontok elutasítják egymást.

Hard forknál általában a blokklánc-fejlesztők ragaszkodnak ahhoz, hogy a lánc valamennyi csomópontja frissítse a kódot. Ehhez gyakran hozzárendelnek egy időpontot is, ami jellemzően egy meghatározott blokk bányászatának dátuma lesz. Így tehát időt hagynak a csomópontoknak a frissítésre.

Olvass mást is ->  Levél azoknak, akik még megkérdőjelezik a kriptopénzek jövőjét

Viszont, ha a hard fork esetében akadnak olyan fejlesztők, akik nem értenek egyet a változással, akkor az kényessé teszi a helyzetet. Ilyenkor sok bányász egy háború közepén találja magát, ahol kénytelen valamelyik oldalra állni. A dolgok akkor válnak még komolyabbá, amikor megjelenik az új projekt, mely az eredeti kódon alapul, de már a hard fork általi változtatások is szerepelnek benne. Ilyenkor a nem-forkolt verzió változatlanul tovább működik, azonban elindul a hard forkolt kód is.

Ebben az esetben kerül sor a lánc szétválasztására, ami általában nem jelent túl jó hírt. Ilyenkor az eredeti projekt elveszítheti a támogatóit, a csomópontjait, akik átállnak a hard forkolt projekthez. Ugyanakkor az új verzió esetében is lehetnek gondok, mivel bevételi forrást kell találniuk, vagy elegendő csomópontot, akik hajlandóak működtetni a hálózatot. Általában egy ilyen válás egyik fél számára sem hoz kedvező eredményeket.

Annál is inkább, mert amikor lánc-szétválasztás történik, akkor a fejlesztők megtartják az eredeti kódot is az új mellett, ami azt jelenti, hogy akinek voltak tokenjei az eredeti hálózaton, azok automatikusan kapnak az új hálózaton is. Az így megszerezhető “ingyenes” kriptopénz lehetősége elsőre talán jól hangzik, azonban vannak kockázatai a dolognak, mely az egész projektre kihatással lehet.

Ha nem kellő gondossággal kerül sor a fork kezelésére, akkor a hálózat felhasználói számára akár a kétszeres költés is felmerül lehetőségként. Ha egy tranzakcióra a fork előtt került sor, de nem rögzítették azt a forkig, akkor olyan tokenjei lehetnek a felhasználóknak az új hálózaton, melyek nincsenek már meg a régi hálózaton. Ez az oka annak, hogy a legtöbb forró tárca, kriptotőzsde és csomópont leállítja a tranzakciók feldolgozását egy tervezett fork időpontja környékén.

Összességében tehát elmondható, hogy bár a fork a fejlődést jelenti, egy hard forkkal járhatnak problémák. Ha egy egyszerű kriptopénz-használó vagy, akkor általában egy-egy fork nem fog számodra semmilyen gondot okozni. Ha viszont bányász vagy, mely a saját csomópontjait működteti, akkor már fontos odafigyelni a projekt fejlesztésének állapotára, és a közösség ezzel kapcsolatban elfoglalt álláspontjára.

Mi az a hash rate? És miért fontos tényező a kriptopénzeknél?

Sokszor felbukkant már a hash rate vagy hash érték kifejezés a bejegyzéseinkben, azonban eddig még nem írtuk le részletesen, hogy miről is van szó, miért olyan fontos tényező ez a kriptopénzek esetében.

A hash rate egy mérőszám, mely által összehasonlítható egy számítógép bányászati ereje egy másikéval, illetve egy blokklánc számítási ereje is, mint amilyen a Bitcoin is. Minél nagyobb egy hálózat hash értéke, annál több feladatot tud végrehajtani ugyanannyi idő alatt. A blokkláncok teljesítménye ezáltal összehasonlítható egymással. De ugyanígy a bányászatnál is a nagyobb hash érték azt jelenti, hogy nagyobb esélyed van a blokkjutalom elérésére a nagyobb számítási teljesítmény miatt.

A hash rate tehát egy olyan mérőszám, mint amilyen a lóerő az autóknál vagy a sebesség a processzoroknál. Egy olyan mérőszám, mely által teljesítmények mérhetők és hasonlíthatók össze.

A hash rate-nek két típusa van: az egyik típusa azt fejezi ki, hogy hány hash-t tud kiszámolni a bányászati riged vagy számítógéped egy másodperc alatt. A másik a hálózati hash rate, mely egy adott blokklánc teljes, elérhető teljesítményét méri. Ez a számítási teljesítmény összessége, mely a blokklánc rendelkezésére áll annak felhasználói révén.

Tehát, ha elindítasz egy blokkláncot, akkor annak teljesítménye egészen addig nulla lesz, amíg a bányászok el nem kezdenek bányászni és meg nem osztják a számítási erejüket. Ha az egyik bányász egy egy hash-t produkál másodpercenként, és egy másik ugyanennyit, akkor a blokklánc hash értéke 2 hash/másodperc lesz. A való életben persze ennél jóval nagyobb hash értékekkel számolunk, de így érthetőbb, hogyan jön ki a szám. A Bitcoin esetében például jelenleg 68 EH/s körül jár a hash rate, ami 68 exahash-t jelent másodpercenként, ami 68 000 000 000 000 000 000 hash, tehát a 68 után 18 nulla áll.

A hash rate mértékegysége a hash/másodperc, vagy a H/s. A jelenlegi nagy teljesítményű grafikus kártyák nagyjából 50 MH/s teljesítményre képesek, ami 50 megahasht jelent másodpercenként, azaz 50 millió hash-t ebben az időkeretben. Nyilván ez pár év múlva már viccesen alacsony érték lesz.

A Bitcoinnál, illetve más Proof of Work alapú blokkláncoknál a bányászok versenyeznek egymással a helyes számításokat illetően, vagyis azért, hogy elsőként végezzenek a számítással, és így megkapják a jutalmat. Amennyiben valakinek a hash rate-je nagyobb, akkor annak nőnek az esélyei, hogy megszerzi a jutalmat a megfelelő számítás révén.

Hash rate és bányászati nehézség

Az előbbiekből talán már az is felsejlik számodra, hogy miért is olyan fontos a hash rate: ez mutatja meg a blokklánc sebességét. Egy blokklánc bányászainak számát és erejét ugyanakkor nem csak a bányászatért kapott jutalom befolyásolja, hanem az adott kriptopénz árfolyama vagy az elektromos energia ára. Mert, ha például nem elég költséghatékony egy kriptopénz bányászata, akkor a bányászok továbbállnak egy másik altcoint bányászni annak reményében, hogy ott jobban fognak keresni. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk egy blokklánc teljes leállását, a bányászoknak ösztönzőkre van szükségük, hogy maradjanak.

A Bitcoin nem működne úgy, ha az átlagos tranzakció-idő állandóan változna, amikor valaki befejezi a bányászatot. Itt lép be a képbe a bányászati nehézség fogalma, mely azt határozza meg, hogy mennyire nehéz a Bitcoin vagy bármely altcoin bányászata. A nehézség változtatásával elérhető, hogy a bányászok továbbra se hagyjanak fel a bányászattal, illetve a blokk-idő mindig nagyjából azonos szinten maradjon, ezáltal pedig a tranzakciókban ne következzen be fennakadás vagy lassulás.

Ha egy blokkláncnak csak néhány bányásza van, vagyis a hálózatnak alacsony a hash rate-je, akkor a nehézség csökken, mely könnyebbé teszi a bányászatot. Ennek pedig az az eredménye, hogy egyrészt a meglévő bányászok több tranzakciót tudnak feldolgozni, ami segít abban, hogy a hálózat akadásmentesen működjön, másrészt viszont más bányászokat arra ösztönöz, hogy beszálljanak a kriptopénz bányászatába.

Ha mondjuk ezen a héten könnyebb bányászni a Bitcoint, mint a múlt héten, akkor a bányászat olcsóbbá válik a bányászok számára, és ezáltal megnő az esély a bányászati jutalom megszerzésére. Ez persze be fog vonzani további bányászokat, és ahogy egyre többen bányásznak a hálózatban, úgy fog nőni a bányászati nehézség.

A Bitcoin felezés a bányászati nehézséggel összefüggésben szintén arról szól, hogy a bányászok továbbra is érdekeltek legyenek a blokklánc működtetésében.

Végül pedig még egy dolog, ami miatt fontos egy hálózat hash értéke: a biztonság. Ha egy blokklánc hash rate-je jelentős mértékben esik, akkor könnyebbé válik 51 százalékos támadást indítani benne. Ez persze minden blokklánc számára rossz hír, ezért igyekeznek fenntartani egy magas hash rate-et a hálózatok, és így csökkenteni egy esetleges 51 százalékos támadás esélyét is.

Ez lenne tehát a hash rate lényege, és ezek után talán többet mond már neked is, ha látod a Bitcon hálózatának aktuális hash rate-jét, és hogy mit jelent, amikor újabb csúcsokat ér el. De most már talán azt is tisztábban látod, hogy egy-egy eszköznek miért fontos a teljesítménye a bányászatnál, és az mivel mérhető pontosan. Persze, ha belevágnál a bányászatba, akkor nem biztos, hogy elegendő lesz egy erősebb eszköz beszerzése, érdemes csatlakozni valamilyen formában egy bányászati poolhoz, melyekről itt írtunk bővebben.

Mi az a tokenégetés? És miért van rá szükség?

A tokenégetés lényege az, hogy egyes kriptopénzek piacon lévő mennyiségét folyamatosan csökkentik. Az okokra és a megoldásokra azonban érdemes egy pillantást vetni.

A tokenégetés gyakorlata meglehetősen elterjedt a kripto-iparágban. A megoldás is elég egyszerű: egy szándékolt lépésről van szó az adott token készítői részéről, melynek során ”égetik” az érméket, azaz egy bizonyos részt kivonnak a teljes mennyiség piaci körforgásából.

Több oka is van annak, hogy tokenégetésre sor kerül, de általában ”deflációs” ok áll mögötte. Habár a nagyobb blokkláncok, mint a bitcoin vagy az ethereum esetében nem szokott tokenégetésre sor kerülni, a többi altcoinnál gyakran előfordul, és a kisebb tokeneknél általában szükség van a körforgásban lévő pénz mennyiségének szabályozására azon végső célból, hogy további ösztönzést adjanak a befektetőiknek.

Az égetési folyamatnak egyedi a mechanizmusa a kriptopénzeknél, hiszen a fiat pénzeket általában nem ”égetik”, hanem más módszerekkel szabályozzák az elérhető pénzmennyiséget. A tokenégetés leginkább a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál előforduló részvény-visszavásárlásához hasonlítható. Ezzel a lépéssel tudják ugyanis csökkenteni az elérhető részvények számát.

Hogyan zajlik a tokenégetés?

Habár az eddig felvázolt koncepció egyértelműnek tűnhet, a tokenégetésre mégis többféle módszer is használatos, miközben mindegyiknek az a célja, hogy a tokenek mennyiségét csökkentse.

A tokenégetés esetében nem arról van szó, hogy valóban elpusztítanának a készítőik egy rakás tokent, hanem arról, hogy a jövőre nézve felhasználhatatlanná teszik őket. A folyamat azzal indul, hogy a projekt fejlesztői vagy visszavásárolják a szükséges mennyiséget, vagy egyszerűen megszüntetik az elérhetőségét.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a tokeneket egy megváltoztathatatlan nyilvános tárcába helyezik, mely ”eater address” néven működik, és látható minden egyes csomópont számára a blokkláncon, ugyanakkor elérhetetlen. Többféle megoldással is történhet a tokenek égetése, általában attól függően, hogy a folyamatnak pontosan mi a célja.

Miért égetik a tokeneket?

Habár az előbbiek alapján már világossá válthatott, hogy egy-két esetben milyen okai vannak a tokenégetésnek, érdemes egy kicsit jobban a dolog mögé nézni, és megérteni az egész folyamat kiindulópontját. Hiszen a lényeg itt a defláció, vagyis ezáltal érhető el egy stabil érték, amellett, hogy motiválhatók a befektetők az érméik megtartására.

A tokenégetés tehát a jelenlegi tokentulajdonosok érdekében történik, azért, hogy a pénzük megőrizze az értékét. Hiszen bárminek is csökkentjük a kínálatát, annál jobban nő az ára. Ha kevesebb érme vásárolható meg, akkor elméletben annak piaci értéke emelkedik a szűkösebb kínálat miatt. Tulajdonképpen ez az oka annak is, hogy a legtöbb kriptopénznek véges az akár már forgalomban lévő, akár pedig a jövben forgalomba kerülő mennyisége (gondolj például a Bitcoin mennyiségi korlátjára).

Értékmegtartásról van tehát szó, ugyanakkor megesett már az is, hogy tokenégetéssel egy hibát kellett korrigálni, mint például a Tether esetében, mely véletlenül létrehozott 5 milliárd dollár értékű USDT-t, melyet el kellett égetni annak érdekében, hogy elkerüljék az 1:1 átváltási arány felborulását.

Néhány példa

Tipikus megoldás a tokenégetés például olyankor, ha megtörténik egy ICO (azaz egyedi tokenkibocsátás), mivel ezáltal szüntetik meg az eladatlan érméket, amire a tokenbirtokosok motiválása miatt – már, hogy megtartsák a tokenjeiket – van szükség.

Más esetekben rendszeres időközönként kerül sor egy adott mennyiségű token megszüntetésére, azonban az időköz és a mennyiség is lehet változó vagy állandó. A Binance például negyedévente éget tokeneket, mert arra vállalt kötelezettséget, hogy eléget 100 milliárd BNB-t. Az elégetett érmék száma változó, annak függvényében, hogy mennyi kereskedés zajlott a platformon az adott negyedévben.

Egy másik kripto, a Ripple folyamatosan, minden tranzakcióval tokeneket éget. Ez azt jelenti, hogy bármikor is sor kerül egy tranzakcióra, melyben XRP szerepel, az egyik fél egy olyan díjat fizet, mely aztán nem kerül át semmilyen központi szervezethez fizetségként. Ehelyett elégetés a sorsa azáltal, hogy egy ”eater address”-re küldik a tranzakció lezárulását követően.

Egy olyan stablecoin, mint a Tether esetében pedig akkor kerül rá sor, amikor a korábban letétbe helyezett pénzt kiveszik: az ennek megfelelő mennyiségű tokent elégetik. Az eredmény itt is ugyanaz: az elégetett tokenek felhasználhatatlanná válnak, és kivonásra kerülnek a forgalomból.

Az eszköz hátterű (security) tokenek – melyek osztalékot fizetnek azok számára, akik beszállnak pénzzel egy projektbe – esetében pedig a tokenégetés pontosan olyan, mint a részvénytársaságoknál a részvényvisszavásárlás. Ilyenkor a tokeneket piaci áron vásárolják vissza, és azonnal elégetésre kerül, hogy minden tokenbirtokos vagyona nőjön ezáltal.

De az is előfordul, hogy néhány esetben biztonsági okokból kerül sor tokenégetésre. A Ripple például minden tranzakció után egy bizonyos részt (díjat) elégetett, hogy csökkentse az esélyét egy túlterhelésnek a nagy profit reményében, és így megvédje magát egy DDoS támadástól.

Proof-of-burning

Ugyanakkor a tokenégetés arra is jó eszköz, hogy egy még megbízhatóbb konszenzusmechanizmust hozzanak létre a tranzakciók igazolására a blokkláncon. Ez az úgynevezett proof-of-burn (PoB) konszenzus, mely azon alapul, hogy a felhasználók elpusztítják a tokenjeiket a bányászati jogokért cserébe.

A proof-of-work persze továbbra is népszerű megoldás, különösen a bitcoin miatt, de jelentős erőforrásokat igényel és sokszor elfogadhatatlanul drága. A PoB ezzel szemben korlátozza a blokkok számát, melyeket a bányászok igazolni tudnak (és új blokként a blokklánchoz kapcsolni), azzal, hogy ennek megfelelő mennyiségű tokent el is kell égetniük. Ezzel olyan virtuális bányák jönnek létre, melyek még több token égetése által tudnak nagyobbra nőni.

Az egésznek pedig az az értelme, hogy a tokenek égetése csökkenti a bányászok számát egy adott időpontban, ahogy mérsékli az erőforrásigényeket is, ha gyengül a verseny. A gyakorlatban a gondot itt az jelenti, hogy ennek hatására aránytalanul nagy kapacitásaik lesznek azoknak a bányászoknak, akkor egyszerre nagy mennyiségű tokent képesek elégetni. Ennek megoldására a legtöbb PoB megoldás úgynevezett ”bomlási értéket” használ egyes bányászok teljes bányászati kapacitásának csökkentésére, amikor megerősítenek egy tranzakciót. Így mindig egyre több tokent kell befektetni az égetésbe, így pedig megmarad a verseny.

A PoB hasonló a proof-of-stake-hez, mivel mindkettőnél zárolnia kell a felhasználónak a meglévő vagyonát, hogy növelje a bányászati lehetőségeit. Ugyanakkor a PoB-vel szemben itt magukkal vihetik a bányászok az érméiket, ha befejezik a bányászatot.

Tényleg jó a tokenbirtokosoknak a tokenégetés?

Miközben az egyes projekteknek valóban előnye származik bizonyos esetekben a tokenek égetéséből, a tokenbirtokosok számára is hasznosnak kell lennie, hiszen elvileg az ő érdekükben történik. És ez nem csak elméletben van így, hanem a gyakorlatban is. A tokenégetés révén stabilizálódó érték a tokenbirtokosok számára azt üzeni, hogy nem kell megszabadulni az érméktől, mert nem fog kevesebbet érni, sőt.

A tokenégetés emellett a bizalomnak is jót tesz, és a megbízhatóság érzetét kelti, ami különösen hasznos az érmék fejlesztésének kezdeti szakaszában.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 16sG5wXbj1m4jHur6nNikdJ9K2Rdu9NR4E
  • ETH: 0x760a3acE5dd130CF89b5df3d08CAF8A43866169E
  • LTC: LLadCFTkomUm5aAW9v2mELW7iQv51DYJBj

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Manipulált ralli 2017-ben, Merre tovább Ethereum, 22 millió Coinbase felhasználó, Stellar XLM

Virtualis Cash

Mi az az okos szerződés?

Virtualis Cash

ShapeShift a decentralizált kriptotőzsde

Virtualis Cash