Blog Kriptotárca

Kriptotárcák összehasonlítása 2. rész

Várható olvasási idő: 6 perc

Az előző részben szó volt azon alap infókról, mint a különböző BIP-ek, amelyek az alapjai lennének annak, hogy a különböző tárcák között átjárhatóság legyen. A BIP39-es ajánlás ad egy módszert arra, hogy a titkos mag, 2048 szó véletlenszerű sorrendje által jöjjön létre.

Egészen szép elgondolás lenne, hogy egy titkos magból származtatnánk további privát és publikus kulcsokat. Ez így működik a Bitcoin esetében a Bitcoin Core programban és az Electrum walletben. Viszont mindkettőben csak bitcoint tudunk tárolni, más altcoint nem.

A Bitcoin Core 2011-ben jött létre, pontosabban akkor nevezték át, mert korábban csak Bitcoin projektként futott. Az első 2 ismert fejlesztő Satoshi Nakamoto és Martti Malmi voltak. Ma már egyik sem aktív a fejlesztésekben, teljesen nyílt forráskódúvá vált a Github által. Sőt, Satoshi Nakamoto el is tűnt az éterből.

Martti Malmi – Satoshi után a 2. ismert Bitcoin fejlesztő

Martti jelenleg a decentralizált közösségi média lehetőségeken dolgozik. Eddig mindig csak Satoshi Nakamoto neve került elő a cikkekben, de a bitcoin.org által felbukkan Martti neve, aki 2009 és 2011 között dolgozott a Bitcoin projekten, majd kiszállt. Ő elérhető akár Twitteren is Satoshival ellenben. Sirius a nick neve, Harry Potter rajongóknak ismerős lehet a név.

A Bitcoint nagyon sokan forkolták (másolták az alapjait, hogy változtatva egy másik digitális fizetési eszközt/altcoint hozzanak létre – ezek lettek az altcoinok). Az altcoinok létrejötte pedig egyenesen oda vezetett, hogy szükség volt olyan tárcák kialakítására, amelyek több különböző digitális eszközt is tudnak tárolni.

A jelenlegi pénztárolás

Ha a jelen pénzügyi világban (COVID-19 előtt, mert jelenleg átlag földi halandóként nem tudunk repülni..) veszünk egy egyszerű példát egy tárcára, akkor ha el akarunk utazni pl. Budapestről Hong-Kong-ba, akkor szükségünk lehet a következő valutákra:

  • HUF – mert Liszt Ferenc reptéren ezzel fizetjük ki a bőrönd csomagolását
  • EUR vagy USD – mert átszállásnál Dubai-ban ezekkel fizetünk a reptéri Duty Free-ben
  • HKD – mert Hong-Kong-ban ezzel fizetünk egy ramen levesért, vagy egy dumplingért

Ezeket a különböző pénzeket egy pénztárcában tároljuk. De ha felkészültebbek vagyunk, akkor van persze bankkártyánk is. Vagy több bankkártyánk. Ha igazán felkészültek vagyunk, akkor a Revolut mellett van Crypto.com vagy Wirex kártyánk is.

Így a pénztárcánkban már 5-6 különböző eszköz van, amit tudunk használni fizetésre. A kripto tárcák ugyanilyen céllal jöttek létre, hogy több különböző eszközt is tudjunk rajtuk tárolni.

Olvass mást is ->  Billfodl, a mnemonic tároló

A kriptotárcák alapjai

Ahogy az előző cikkben írtunk a különböző BIP-ekről, ezek az alapjai a kriptotárcáknak. A kripto esetében nincsenek különböző fizikai tárolók, mint a jelenlegi pénztárcák esetén, csak kriptográfiára épülő digitális eljárás van, mert ezek csak digitálisan léteznek. Amelyek alapja a publikus kulcs és a privát kulcs, ami már a 70′-es években is megvoltak. A titkosítás erőssége az, ami változott, ami jobbá tette a rendszert. A kriptotárcák egy központi magból származtatják ezeket a kulcsokat. Viszont ami különböző a tárcákban, hogy majdnem mindegyik tárcafejlesztő más-más elgondolással alakította ki a tárcáját.

Kulcs származtatás – Forrás: learnmebitcoin.com

Nézzük meg, hogyan működik egy bitcoin tranzakció

Ahhoz, hogy megértsük a digitális érték/pénz útját, fontos tudnunk azt, hogy nem úgy működik, mint a hagyományos, korábban ismert készpénz. Ha készpénzt használunk, kivesszük a pénztárcánkból/zsebünkből és odaadjuk annak, akitől valamit kapunk érte cserébe.

A digitális pénz esetében az érték mindig ugyanott marad, a blokklánc azon pontján, amikor egy blokk létrejön. A blokkok létrehozásáért a bányászok jutalmat kapnak, ami az új blokk elején jelenik meg, mint Coinbase tranzakció. Ez jelenleg 12.5 bitcoin a Bitcoin esetében egészen a következő felezésig, ami kb 32 nap múlva fog megtörténni. Utána már csak 6,25 BTC lesz a Coinbase tranzakció, amit kap a bányász.

Mi az a Coinbase tranzakció?

A Coinbase tranzakció az a tranzakció, ami akkor jön létre, amikor egy bányász egy blokkot lezár, ezt nevezik blokkjutalomnak. Egy blokk lezárását követően egy Coinbase tranzakcióval megkapja a munka díját, ami jelenleg 12,5 BTC. Ennek a 12,5 BTC-nek az útja a jövőben minden esetben lekövethető a blokkláncon, ugyanis ez a 12,5 BTC a következő blokk első tranzakciója. A Coinbase tranzakciónak nincs bemeneti értéke, csak létrejön a blokk elején, ez a “bányászmunka gyümölcse”.

Bitcoin legacy, segwit, native segwit

A Bitcoin rendszerében több különböző címformátum létezik. Az eredeti és a Bitcoin Core által létrehozott címek minden esetben legacy címek. Ezek 1-essel kezdődnek. A SegWit címformátumot 2017-ben hozták létre az úgynevezett New York-i Megállapodás keretében.

3-assal a SegWit címek, bc1-el a natív SegWit címek kezdődnek, az utóbbit nem minden tárca támogatja. A New York-i megállapodást a Barry Silbert által vezetett Digital Currency Group (DCG) kezdeményezte, hogy zárt ajtók mögött megegyezésre jussanak a nagyobb bányászokkal arról, hogy a blokkok méretét nagyobbra vegyék, illetve előkészítsék a blokkláncot arra, hogy second layereket tudjanak rá építeni. Mint pl. a Lightning Network, vagy a Liquid.

Barry Silbert

A SegWit egy nagyon rövid dióhéjban

A SegWit a Segregated Witness rövidítése, ami elkülönített tanút jelent. A Bitcoin blokklánc esetében ez azt jelenti, hogy ha megtörtént egy tranzakció és azt a bányászok jóváhagyták, akkor a hitelesítés adatainak azt a részét, ami igazolja, hogy megtörtént az adott UTXO elköltése (UTXO = Unspent transaction output – Elköltetlen tranzakció kimenet), leválasztja a tranzakcióról, külön egységben kezelve. Az elkülönítés azt jelenti tulajdonképpen, hogy a tanúk hitelesítik a tanúkat. Ezáltal a blokkok mérete csökkenthető, mégis több tranzakció tud belekerülni adott blokkba.

Olvass mást is ->  Casa Node a Tor hálózatán keresztül

A SegWit2x a SegWit duplázása lett volna, ugyanis a blokkok méretének 2MB-ra emelését akarták. Végül konszenzus hiánya miatt a Core fejlesztőkkel,  a SegWit2x nem került bevezetésre, annak ellenére, hogy a bányászok 80%-a támogatta. A SegWit címek használatának előnye, hogy alacsonyabb tranzakciós költséggel lehet bitcoint küldeni, ha a SegWit címrendszert használjuk.

Mivel a fejlesztők és a bányászok nem értettek együtt a SegWit-tel, ezért a 478558 blokkban 2017 augusztus 1-én megalakult a Bitcoin Cash. Később ebből hard-forkolta Craig Wright a Bitcoin SV-t a 556766 blokkban, de ez már egy másik történet. Akkor volt a hash háború is, erről külön cikket is írtunk már 1,5 éve.

Mindettől függetlenül a Legacy, a SegWit és a Natív SegWit címformátumok is használatban vannak. Utóbbit nem minden tőzsde és tárca támogat!

A Digital Currency Group-ról röviden

2015-ben alapította Barry Silbert (a fenti képen), aki korábban a SecondMarket Inc.-et alapította, amelyet aztán eladott a NASDAQ-nak. Vélhetően az ebből a tranzakcióból is származó bevételből tudott “angyal befektetőként” olyan cégeknek segíteni az elindulást, mint a Coinbase, BitPay vagy a Ripple. Így “joggal” szólhatott bele abba, hogy mi legyen a Bitcoinnal, amivel létrehozták a New York-i Megállapodást.

Így a megállapodást követően a Bitcoint soft-forkolták, ami azt jelenti röviden, hogy nem ágazott el a blokklánc, mint egy hard-fork esetén, hanem a szoftver módosításával ment tovább a blokkok építése a bányászok által az eredeti blokkláncon.

Egy érdekesség, hogy az egyik legismertebb angol nyelvű kripto újság, a Coindesk mögött is a DCG áll.

Vissza a kriptotárcákhoz

Az látható, hogy a Bitcoin “rövid” életében elég sok kardinális változás történt. Még szinte gyerek a projekt, de mégis olyan tranzakciók zajlanak napi rendszerességgel a blokkláncon, hogy ha a Coinmarketcap-et megnézzük, a BKEX tőzsdén az elmúlt 24 órában több, mint 3,5 milliárd USD értékben kereskedtek. Ebből csak a bitcoin több, mint 1,5 milliárd USDT értékpáron.

Ami azt mutatja, hogy a bitcoinok jelentős részével kereskednek, viszont van nagyon sok olyan, ami nem igazán mozdul. Ezek nagy része lehet kriptotárcákon. A tőzsdén tartott BTC akkor okozhat fejfájást, ha a tőzsde szoftvere problémás és a rosszindulatú hackerek kihasználják és lenyúlják a digitális pénzeket. Így aki nem kereskedési céllal tart BTC-t, vagy bármilyen más digitális eszközt, akkor érdemes egy kriptotárcához, hidegtárcához fordulni. A legtöbb kriptotárcát személyesen teszteltük olvasd el összehasonlító oldalunkat.

Mi alapján dönts, ha most vásárolnál kriptotárcát?

Először is, amíg nem vagy tisztában azzal, hogy mi az a blokklánc, bányászat, addig ne azon gondolkodj, hogy mit válassz. Most, hogy Húsvét van, pont van idő az alapok megtanulásához, így kezd az alapokkal!

Ha megvagy az alapokkal, a korábban ismertettek alapján döntsd el, hogy determinisztikus, vagy nem determinisztikus tárcát választanál?!

Olvass mást is ->  A bitcoinról egyszerűen

Nem determinisztikus tárcák

Azért ezzel kezdjük, mert ebből van a kevesebb. Hardveres kriptotárca esetén leszűkíthető a terület egyedül a BC Vault tárcára, ugyanis ez az egyetlen olyan tárca, amely nem determinisztikus módon állítja elő a magot, amelyből származtatja a többit. Ugyanis az első használatbavételkor rázni kell kézzel és a benne levő szemcsék véletlenszerű mozgásával generálja le a titkos magot.

A BC Vault támogatja a legtöbb kripto eszközt, valamint az Ethereum ERC-20-as tokenjeit is. A tárca adatokat egy microSD kártyán tárolja, tehát ahogyan egy Bitcoin Core vagy Electrum tárca esetén a tranzakciókat követően szükséges mentést végezni. Ez a módszer lényegesen “macerásabb”, mint egy Ledger, vagy egy Trezor esetén.

Amit fontos kiemelni, hogy a BC Vault legacy bitcoin címeket használ. Talán nem véletlenül.

Electrum tárca visszaállítás

Ha szeretnénk egy hardveres tárca által létrehozott BIP39 mag mnemonic szavai alapján tárcát visszaállítani az Electrum walletben, az alábbi üzenetet kapjuk:

Figyelem: Lehetőség van más pénztárcák által generált BIP39 magok beimportálására az Electrum pénztárcába. Viszont az Electrum nem generál új BIP39-es magokat, mivel azok nem felelnek meg a biztonsági szabványainknak. A BIP39-es magok nem tartalmaznak verziószámot, ezáltal csökkenthetik a jövőbeli szoftverekkel való kompatibilitást. Nem garantáljuk, hogy az Electrum későbbi verzióiban is lesz lehetőség BIP39-es magok importálására.

Ennyit a Electrum tárcáról, igazán röviden. Bővebben egy új cikkben elmélkedünk erről.

Ha valami nem érthető a fentiek közül, várjuk a kérdéseket, az elérhetőségeinken. A következő részben a mnemonicokra épülő tárcákat fogjuk boncolgatni. Kövess minket!

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösségi oldalainkon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Ha szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: bc1qkesas3kya3xr8kt0dlja2csn3htld6fuqrh5r6
  • ETH: 0x6Db1Bc26FE52BEda90cFA0B23Ba4E2f6a067F086
  • LTC: Lf1BT2grNobkuJE2E34ye38n5Djg2uFb5L

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Mi az az okos szerződés?

Virtualis Cash

Mi az az Ethereum? És miben különbözik a Bitcointól?

Virtualis Cash

Az arany, mint befektetés

Szilian