Befektetés Blog Kripto

Mi az a staking? És miért éri meg stakinget kínáló kriptopénzbe fektetni?

kripto befektetés
Várható olvasási idő: 9 perc

A bányászat nem az egyetlen lehetőség, amivel kriptopénzeket lehet keresni, illetve működtetni egy blokkláncot. A staking ugyanezt a célt szolgálja, és mindössze annyit kell tenni a jutalomért, hogy egy bizonyos összeget adott ideig tárolsz a kriptotárcádban. Jól hangzik? Az ördög a részletekben rejlik. (Frissítés, 2020.01.09. – Egy új fejezettel bővítettünk: Milyen proof of stake érmék közül válogathatsz?)

A staking egyszerű dolog: egy meghatározott mennyiségű érmét kell tárolnod egy egyedi tárcában, melyet kifejezetten staking céljára használsz. Az érméket persze nem költheted el, azok le vannak kötve egy meghatározott időre. Megpróbálhatod ugyan átverni a rendszert, de azzal az érmék elvesztését kockáztatod. A tárolásért viszont jutalmat kapsz, ugyanúgy, mint ha bányásznál.

A bányászathoz képest az egyik fő különbség, hogy nincs szükséged bányászati eszközökre, csak egy tárcára (gépre), benne egy adott mennyiségű érmével. Emiatt tehát ez a megoldás környezetbarátabb, olcsóbb, hiszen nem fogyaszt annyi elektromos áramot, mint a bányászat. Ennek ellenére azért ne gondold azt, hogy minden esetben olcsón megúszod, de a részletekre mindjárt kitérünk.

A staking hasonlítható ahhoz is, mint amikor a bankba beteszed a pénzed betétként, és kamatot kapsz utána. Ennek a kamatnak mértéke attól függ, hogy mennyi időre kötöd le a pénzed. Minél hosszabb időre, annál nagyobb a kamat.

De ahogy a fiat pénz alapú betéteknél, a stakingnél is jelen van az árfolyamkockázat. A tárolt pénz árfolyama ugyanis változik, és ha az árfolyam elkezd csökkenni, azzal komoly veszteségeket szenvedhetsz el, miközben a pénzhez nem nyúlhatsz hozzá, hiszen le van kötve. Ha nagyobb esésről van szó, akkor a tárolásért kapott jutalom nem fogja fedezni az árfolyamveszteséget.

A proof of stake

A staking a proof of stake mechanizmusra épít, melynek különféle verzióit több blokklánc is használja. A proof of stake ötletével még 2012-ben állt elő Sunny King és Scott Nadal, amikor leírták, hogy miként is működne a Peercoin, egy proof of stake-re építő kriptopénz. Eredetileg egy hibrid mechanizmus volt: a proof of work és a proof of stake keveréke, de a hangsúly fokozatosan utóbbira helyeződött át. Mindenestre az indulásnál lehetővé tette a felhasználóknak, hogy bányásszanak és támogassák a projektet anélkül, hogy elköteleznék magukat a PoS rendszer mellett.

Szemben a proof of work mechanizmussal (mint amit a bitcoin is használ), mely a bányászati tevékenységre épít az új blokkok érvényesítésénél, a PoS láncok a tárolás révén érvényesítenek és hoznak létre új blokkokat. A lényeg itt az érmetulajdon mennyisége, már csak azért is, mert minél több van belőle, annál nagyobb az esélye a jutalomnak. Ezért a tulajdonosok egyre inkább érdekeltté válnak a projektben, bevonódnak, míg egy PoW konszenzus esetében a bányásznak nem kell a bányászott érméből semennyit sem birtokolnia.

A PoS-nél a tárcának online kell lennie, mert ez igazolja vissza a tranzakciókat, ugyanakkor nincs semmilyen összetett számítási művelet, mint a PoW esetében, vagyis majdnem bármilyen gép meg tudja tenni. Ezért nem kell hozzá bányászati hardver, és a következő blokk miatti verseny nem követeli meg, hogy ez az eszköz ráadásul erős és drága legyen. A PoS láncoknál a visszaigazoló személyeket az érméik mennyisége alapján választják, melyeket pont emiatt tárolnak.

Ebből persze az következik, hogy akinek nagyobb mennyiségű érméje van, az nagyobb eséllyel lesz kiválasztva blokk-érvényesítő felhasználónak. A dolog persze nem ennyire egyszerű, mert ez lehetővé tenné, hogy egyvalaki egy idő után megszerezze az egész hálózatot.

Be van építve egy másik faktor is a kiválasztásba, mely blokklánconként különbözik, de általában az érmék öregedésére alapoz. Ez azt jelenti, hogy az érméket egy meghatározott ideig, általában 30 napig, tárolni kell, hogy jogosult legyen új blokk feltárására. Tehát, ha az idő letelt, akkor lehetővé válik begyűjteni a jutalmat. Ennek az az értelme, hogy mindig újra kell indítani a 30 napot ahhoz, hogy begyűjthető legyen a jutalom.

Olvass mást is ->  Bitcoin megérkezett a Wall Street-re, a kínai digitális juan bevezetése, Cashaa a kriptos startupok-nak, ShapeShift: ingyenes kriptokereskedés

A proof of stake konszenzusra építő hálózatoknál is megjelennek azonban a bányászatból ismert poolok, amikor is az érmetulajdonosok egyesítik erőiket, hogy növeljék az esélyét egy blokk visszaigazolásának, és így begyűjtsék a jutalmat. Ezzel tehát stakelési erejüket vonják össze, majd megosztják a kapott blokkjutalmat, illetve a poolok szervezői díjat szednek a poolban való részvételér cserébe, mivel a poolok fenntartása és fejlesztése idő és pénz. Ezek a poolok az olyan hálózatokon a leghatékonyabbak, ahol van valamilyen relatíve magas technikai vagy pénzügyi belépési küszöb.

A DPoS

A PoS-nek egy változata a delegated proof of stake mechanizmus (DPoS)DPos, melyet 2014-ben Daniel Lerimer hozott létre. Ezt először a Bitshares hálózat részeként használtak, de aztán más kriptopénzek is elkezdték alkalmazni a modellt. Larimer volt egyébként az a fejlesztő, aki létrehozta a Steemet és az EOS-t, mely szintén a DPoS mechanizmust alkalmazza.

Ebben a rendszerben a felhasználók egyenlegei szavazatként működnek, és ezekkel a szavazatokkal választható meg bizonyos számú küldött. A megválasztott küldöttek kezelik a blokkláncot a szavazóik nevében, biztonságot és konszenzust biztosítva. Azok, akik érméket tárolnak, meghatározott időközönként jutalmat kapnak.

Ez azt jelenti, hogy a felhasználó más résztvevők segítségével jelzi részvételét a hálózatban. Vagyis egy megbízható résztvevő a felhasználók nevében dolgozik a döntéshozatali eseményeknél. A küldöttek itt a csomópontok, melyek irányítják a működést és az egész blokkláncot, részt vesznek a konszenzuskereső folyamatokban.

Itt lényegében arról van szó, hogy megválasztják a legjobb blokk-gyártókat, akik elvégzik a munkát, gondoskodnak a decentralizációról és minimalizálják a hálózat összeomlásának esélyét. Általában előre meghatározott számú küldött kerül kiválasztásra, akiknek egyenlő esélyük van a jutalom megszerzésére.

Habár ebben az esetben úgy tűnhet, hogy a küldöttnek pénzt kell küldeni, ez a valóságban csak annyit jelent, hogy az érmék befagyasztásra kerülnek a tárcában. A küldöttnek semmilyen irányítása nincs a pénzek felett, nem tudják továbbítani vagy eladni. A jutalom viszont, melyet a küldött kap, a részesedés mértékében eloszlik a delegáló pénztulajdonosok között.

A DPoS modell előnye, hogy csökkenti a késleltetést és növeli a hálózat kapacitását, azaz több tranzakcióval bír el egy másodperc alatt. Ennek fő oka, hogy már kisebb számú igazoló csomópont is elegendő a konszenzus létrehozásához. Másrészt viszont csökkenti a decentralizáció mértékét, mivel a felhasználók a csomópontok egy meghatározott részétől függenek.

Mi kell ahhoz, hogy beszállj? A Tezos staking

Ha egyénileg akarsz beszállni érmék tárolásába PoS alapon, akkor jelentős tárterületre és stabil internetkapcsolatra lesz szükséged, mégpedig folyamatosan, megállás nélkül. A DPoS tárolásnál nincs szükség ilyen hardverre vagy bármiféle szoftverre a tároláshoz, és bármilyen elterjedt tárcával megoldható. Az egyetlen dolog a kezdő összeg, melyet tárolsz. Ha már kiválasztottad a küldöttet, akkor néhány kattintással elrendezed a pénzed, és ennyi, várod a jutalmat.

A gyakorlatban nézzük ezt a Tezos esetében, melyet még 2014-ben hozott létre Arthur és Kathleen Breitman. A DPoS konszenzus algoritmuson alapul a működése, ahol az érmebirtokosok szavazhatnak a szoftverfrissítésekről és a hálózati szabályokról is. A Tezos volt az első olyan platform, mely sikeresen alkalmazta a hálózaton belüli irányítást.

Ahhoz, hogy új blokkot hozz létre, 8 000 XTZ-vel kell rendelkezned. Ha nincs ennyi pénzed, akkor az történik, hogy delegálsz egy bizonyos mennyiségű XTZ-t a küldöttnek (baker), annak fejében, hogy részesülj a jutalmakból a tranzakciók megerősítéséért. A csomópontokat itt bakernek hívják, akiket az igazolási folyamatra kiválasztanak az egyenlegük alapján, mely egyébként magába foglalja a részükre delegált XTZ-t. Fizikailag persze minden XTZ a tárcában marad, ugyanakkor nem költhető el, amíg fel nem szabadul.

A bakerek tehát igazolják és megerősítik a tranzakciókat a hálózaton, és beszedik az érte járó jutalmat. A bakernek minél több XTZ-je van, annál nagyobb eséllyel hoz létre egy új blokkot. A baker számára a jutalom egyébként 16 XTZ egy új blokkért. Ilyen blokk minden 60 másodpercben készül a Tezoson.

Olvass mást is ->  Hogyan védd a gyermekeid adatait a COVID-19 alatt?

Ahhoz azonban, hogy valaki baker legyen, erős szerverekre, friss szoftverekre és stabil internetkapcsolatra van szüksége. Bármilyen probléma miatt blokkoktól esik el, így pedig elveszik a jutalom is. Ezért minden bakernek jár díj a csomópont sikeres működtetéséért cserébe, ami általában nem kevés, így a hozam egy része hozzájuk vándorol. A díjak és a hozamok itt böngészhetők.

Milyen proof of stake érmék közül válogathatsz még?

Ez előbb már említettük példaként a Tezost, illetve bemutattuk annak tulajdonságait és működését, azonban nem ez az egyetlen kriptopénz proof of stake alapon. Lássunk még néhányat!

Mint mindenhol a kriptovilágban, a megfelelő proof of stake érme kiválasztásánál is figyelni kell arra, hogy ne fuss bele valami átverésbe. Nem elegendő tehát csak a hozamot figyelni – azaz, hogy mennyit kereshetsz a proof of stake érme tartásával -, hanem azt is ellenőrizni kell, hogy megbízható ajánlatról van-e szó, mert ha elveszíted a befektetésed, akkor jóval nagyobbat buksz, mint egy biztos, de kevesebbet hozó érmével.

A másik dolog, amire érdemes figyelni, hogy bár a PoS megoldásoknál általában minél több pénzzel szállsz be az üzletbe, annál többet kereshetsz, ez nem minden esetben igaz. Akadnak olyan projektek, ahol teljesen véletlenszerű az egy érme után járó díj mértéke, míg mások fix összeget fizetnek.

NEO

A NEO egy biztonságos választás, ha stakingen töröd a fejed. A NEO a GAS tokent használja a tranzakciók utáni fizetésre és blokkjutalomként. Minden esetben, amikor egy csomópont feltár egy új blokkot, minden egyes NEO-tulajdonos részesedést fog kapni, mégpedig automatikusan és egyenlően elosztva. Ez azt jelenti, hogy ha több NEO tokened van, akkor nagyobb jutalomban részesülsz.

A jutalom összegét egyszerűen ki lehet számolni egy képlet alapján, mely megadja, hogy nagyjából milyen bevételre számíthatsz naponta, melyből csak a tranzakciós díjakat kell levonni. Tehát, ha mondjuk van 10 ezer NEO-d, akkor a napi jövedelmed ebből 0,79 NEO körül alakul majd (jelenleg a NEO árfolyama 9,39 dollárnál jár), éves szinten pedig mintegy 3 százalékos hozamra számíthatsz.

Ez persze nem egy kőbe vésett szám, kismértékben változhat, ahogy módosul a blokkidő vagy a NEO árfolyama. Ennél a hozamnál tehát lehet kevesebb is a bevétel, de nagyjából három százalék körül alakul. Akkor jársz igazán jól a NEO-val, ha már régóta birtoklod, illetve még az ICO során vásároltál be belőle. De a legjobb az egészben az, hogy akár egy NEO-val is beszállhatsz.

PIVX

A PIVX lényegesen nagyobb hozammal kecsegtet, mint az előbbi: éves szinten 10 százalékkal. Ugyanakkor szükséged lesz belőle az ajánlott minimumra, ami 100 PIVX az indulásnál (ami jelenleg kb. 24 dollár). És habár kevesebb érme esetében is kereshetsz vele, az nem hoz túl sokat. Ennek az az oka, hogy ennél a proof of stake érménél a blokkjutalmat meghatározza az, hogy ki tárja fel a blokkot.

A jutalmat PIV és zPIV érmékben osztják el, és az elosztás függ az általad birtokolt tokenektől. Ha például PIV-ed van, akkor a mestercsomópontok 3 PIV-et kapnak, míg a stakerek 2 PIV-et. Ha viszont zPIV-ről van szó, akkor a mestercsomópontok 2 zPIV-et kapnak, míg a stakerek 3 zPIV-et. Erre egyébként azért van szükség, hogy ne legyen kedvezőbb mestercsomópontnak vagy stakernek lenni.

Emellett az is fontos, hogy mivel tranzakciós költségről gyakorlatilag nem beszélhetünk a PIVX esetében, így nem fogsz keresni a tartással. Az a minimális díj, amit kapsz, egyből elégetésre kerül.

A lényeg tehát az, hogy ha van 10 ezer PIVX-ed, akkor éves szinten 12 százalék körüli hozamra számíthatsz. Ez azonban csak zPIV esetében érvényes, ami 8 százalékra csökken PIV esetében.

Tron

A Tron az előbbinél némileg kevesebb, 5 százalékos hozammal kecsegtet. Az induláshoz legalább egy Tronra lesz szükséged, ami nem egy nagy összeg: jelenleg 0,014 dollár környékén mozog a Tron árfolyama. Fontos azonban tudni, hogy a Tron esetében a proof of stake egy kicsit másként működik, mint az előbbieknél.

Olvass mást is ->  Mi az a Bitcoin ETF?

A Tron ugyanis a már korábban részletezett Delegated Proof of Stake mechanizmust használja, ahol a résztvevők (vagyis a tokenbirtokosok) arra használják az érméiket, hogy megválasszanak egy képviselőt, aki pedig meghatározza, hogy miként osztja el a jutalmakat. A legtöbb képviselő persze arányosan osztja szét a jutalmat a szavazatok között, ez azonban néha változhat.

Létezik 27 szuper képviselő, melyek azok a csomópontok, akik a legtöbb szavazattal rendelkeznek (egy Tron egyenlő egy szavazattal). Ha a Te képviselőd csak a 28. képviselő, akkor nem kapsz semmiféle jutalmat. Ugyanakkor összesen 182 szuper képviselő-jelölt is van, így heves harcok dúlnak a pozícióért.

A blokkok feltárásért minden szuper képviselő 32 TRX tokent kap. Ehhez a jutalomhoz jön még hozzá 115 200 TRX a szuper képviselő-jelöltek számára a képviselő-választáson megszerzett szavazatok arányában. A választások 6 óránként ismétlődnek, vagyis, ha a Te képviselőd nem lesz szuper képviselő, akkor is jutalmat szerzel.

Zcoin

A Zcoin jelentős hozamot biztosít, mely 18 százalékot jelent a “befektetők” számára éves szinten. Csakúgy, mint a PIVX, a Zcoin is mestercsomópontokat használ, akik számára 30 százalékos blokkjutalmat kínál. A blokkjutalom 25 XZC token, de az induláshoz legalább 1000 XZC-ra van szükség (a Zcoin árfolyama jelenleg 3,31 dollár), tehát viszonylag nagy indulótőkére van szükség.

Léteznek staking poolok is, melyek hasonlóak a bányászati poolokhoz, és általában jól működnek: arányos részesedést kínálnak a teljes pool-jutalomból, ugyanakkor nem tökéletesek. Ha csatlakozol egy poolhoz, akkor gyakorlatilag elveszíted a pénzed, azaz nem tudod azonnal kivonni, amikor csak szeretnéd. A kilépéshez szükséged lesz arra, hogy a pool egy tagja megvásárolja az érméidet. A poolnak ugyanis lehet, hogy nincs elég pénze a megfelelő működéshez az érméid nélkül, így nem könnyű kilépni belőlük.

Kleros

A proof of stake-re épül a Kleros is, mely egy decentralizált bírósági platform. Az ötlete az ókori görögök jogi rendszeréből származik, hiszen a Kleros lehetővé teszi az emberek számára, hogy bíróként működjenek online viták rendezésénél. Ehhez Pinakion (PKN) tokenre van szükség, melynek tárolása feljogosítja a tulajdonosát arra, hogy esküdt legyen. Minél több tokenje van valakinek, annál nagyobb az esélye arra, hogy bírónak is megválasszák.

Az esküdtek áttekintik a bizonyítékokat és szavaznak egy döntésre egy adott ügyben. Az ösztönzi őket arra, hogy jól döntsenek, hogy amennyiben a szavazatuk eltér a többség döntésétől, akkor Pinakiont veszítenek, míg ha összhangban vannak a többséggel, akkor jutalmat kapnak.

A többségi döntést el kell fogadnia a feleknek, mert aki nem teszi, az elveszíti a hitelességét a Kleros hálózatában. Természetesen a vesztes félnek is megvan a lehetősége arra, hogy további tokenek révén felülvizsgáltassa az eredeti döntést, amíg egy felsőbb bíróság ki nem mondja a végső szót az ügyben.

A bírósági szolgáltatás persze nem ingyenes, ethereumban lehet megfizetni a bírók számára. Maga a PNK is egy ethereum alapú, ERC-20-as token, fix mennyiséggel, de nem helyettesíthető ethereummal. A tulajdonosok egyrészt a munkájuk, másrészt a Kleros növekedése révén remélhetnek pénzt. A győztes oldal esküdtjei ETH-ban kapnak némi pénzt. Ugyanakkor nem létezik sem égetési-, sem pedig osztalékmechanizmus, mely erősítené a PNK értékét.

Ez lenne tehát néhány lehetőség proof of stake alapon, ugyanakkor mint látható, itt is kockázatos befektetésekről beszélhetünk, nem biztos és stabil kereseti forrásról. Hiszen a PoS pénzek árfolyamai is állandóan változnak, így hiába kínálnak jó hozamot valamelyik érme után, egy nagy árfolyamesésnél – következzék be ez bármilyen okból – a pénzed nagy része elveszik. Sőt még az is előfordul olykor, hogy a staking pool, amelyhez csatlakozol, csalásnak bizonyul, és bukod a pénzed. Úgyhogy óvatosan!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Részletesen a Harmony blokklánc-ról

Virtualis Cash

Kockázatos a stablecoin, Poloniex kilistázta a Digibyte-ot, SCAM: Libra Method, Blokklánc alapú értékpapír-kölcsönzés, ETH, XRP

Virtualis Cash

A blokklánc technológia üzleti felhasználásának lehetőségei

Virtualis Cash