Blog Tokenizáció Tokenizáció és DAO

Tokenizáció és DAO. Mik ezek?

Dao szervezeti felépítés
Várható olvasási idő: 15 perc

Mi a tokenizáció?

A “tokenizáció” a legújabb buzzword, köszönhetően az olyan fizetési megoldásoknak, mint az Apple-, Facebook-, vagy GooglePay. A tokenizációnak köszönhetően alapvetően még nagyobb biztonságban tudhatjuk bankkártya adatainkat.

A tokenizáció az a folyamat, amelynek során az érzékeny adatainkat kicseréljük egy algoritmus által generált számra, vagyis tokenre. A tokenizáció megakadályozza a bankkártya adatokkal való visszaéléseket és csalásokat. A bankkártya tokenizáció során az elsődleges számlaszámot (PAN) helyébe egy véletlenszerűen generált szám-sorozat kerül, amelyet “tokennek” hívunk. Ezeket a tokeneket ezután továbbíthatják az interneten, vagy bármilyen wifi hálózaton keresztül amelyek a fizetés feldolgozásához szükségesek anélkül, hogy a valós banki adatainkat feltárnánk. A tényleges bankszámlaszámunkat így biztonságban tudhatjuk.

Tokenizáció és DAO
Példa arra, ahogyan a bankkártya adatok a Squer-hez jutnak

Csakúgy, mint a chipkártyákra váltás világszerte, a tokenizációnak is az a célja, hogy megakadályozza a rosszfiúkat, hogy bárkinek a bankkártya adatairól másolatot készítsen egy másik kártyára. Amíg a chipkártyák a csalástól védenek, amely akkor fordulhat elő, amikor valaki egy áruházban fizet, addig a tokenizálást elsősorban az online, vagy digitális jogsértések elleni küzdelem miatt tervezték.

A bankkártya tokenizáció története

Az olyan helyettesítési technikák, mint például a tokenizáció évtizedek óta alkalmazzák azt a módszert, amivel az adatokat tudjuk elkülöníteni egy adott ökoszisztémán belül, pl. az adatbázisokban. Az érzékeny adatok védelmére a preferált módszer a kriptográfiai kulcsokkal történő titkosítás volt.

A Stanford-i Egyetem kriptográfia szakértője szerint: “A kriptográfia az adatok olyan formává átalakítása, amelyhez senki sem férhet hozzá a titkos kulcs nélkül. Ennek célja a magánélet védelme azáltal, hogy az információkat rejtve tartja mások előtt.”

Az utóbbi időben egyre több pénzügyi cég és fintech startup mozdul el a kriptográfiától a tokenizációig, mert költséghatékonyabb, biztonságosabb módszer az érzékeny információk védelmére.

A tokenizáció egyik legszéleskörűbb alkalmazása a fizetések terén figyelhető meg. A tokenizáció lehetővé teszi a felhasználói számára, hogy a hitelkártya információkat mobil wallet-ben, e-kereskedelmi megoldásokban, POS szoftverekben tároljuk, ugyanakkor lehetővé teszi a kártya újrafeltöltését anélkül, hogy feltárná az eredeti kártyainformációkat.

Példák a tokenizációra

A fizetési megoldások területén 3 módon valósulhat meg a tokenizáció:

  • Egy cégnek minden hónapban fizetünk valamilyen szolgáltatásért “card on file” – előfizetéses számlázáshoz és ismétlődő fizetésekhez.
  • Egy e-kereskedelmi oldal rendszeres vásárlóinak “one-click checkout” szolgáltatást nyújt a még gyorsabb és kényelmesebb vásárlás érdekében.
  • A leggyakrabban használt fizetési megoldás az NFC mobil walletek, mint például az ApplePay, AndroidPay, vag GooglePay.

Apple Pay tokenizáció

Miután lefényképeztük a bankkártyánkat és feltöltöttük az iPhone-ba (min. iPhone 6), az Apple elküldi a részleteket a kártyát kibocsátó banknak, amely visszaküld egy véletlenszerűen generált számsorozatot (tokent). Ez helyettesíti a bankkártyánkat. Ezt a véletlenszámot tárolja el az Apple az ApplePay-be. Ez azt jelenti, hogy a telefonon tárolt számmal semmire sem mennek a csalók.

Android Pay tokenizáció

Az Android Pay tokenizáció hasonlóan működik az ApplePay-hez. Amikor feltöltjük a kártyaadatainkat az alkalmazásba, a Google létrehoz egy stand-in tokent, amely az aktuális bankszámlaszámunkat reprezentálja. Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy bárki hozzáférjen a tényleges bankkártya adatainkhoz.

Tokenizálás alkalmazásokon belül

Tegyük fel, hogy vásárolni akarunk valamit egy telefonon található alkalmazásból – koncertjegyet, ruhákat, könyvet, bármit. Amennyiben a telefon tartalmaz tokent, ezen alkalmazások egyike sem fér hozzá a bankkártyánk adataihoz. A banki adataink zárolva vannak, így a csalók nem férnek hozzá. A tokenizált fiók használata megkönnyítheti a kijelentkezést, mivel sok alkalmazás közvetlenül kapcsolódik a tárolt szállítási információkhoz.

Tokenizáció az e-kereskedelemben

A tokenizálás az online vásárlások során is védelmet nyújt. Például vásárolunk egy dohányzóasztalt az Ikea.com webshopban. Ha az IKEA tokenizálta a fájlokban tárolt kártyaszámokat, akkor az adatai biztonságban vannak, még ha fel is törik az Ikea rendszerét. A kereskedő valószínűleg soha nem látja, vagy tárolja a bankkártya számát, tehát ha valaki feltöri a rendszert, akkor a hacker csak a véletlenszerűen generált tokeneket láthatja. És itt van még valami nagyszerű: Új online token generálható minden online kereskedő számára – tehát vásárlás során más lesz a kód. Tehát, ha egy kereskedő webshopját feltörték, akkor elegendő az adott webhelyre kiadott összes tokent letiltani anélkül, hogy új kártyát kellene beszereznünk.

Röviden. A tokenizáció meglehetősen bonyolult dolog, mégsem árt, ha legalább az alapokkal tisztában vagyunk. Ez egy nagyon érdekes evolúció, amely a biztonságos fizetések és a fogyasztó védelmére fókuszál.

Az adatok tokenizálása ugyanakkor nem korlátozódik a pénzügyi információkra. A korházak a tokenizációt a betegnyilvántartáshoz vezetik be. A szoftverprogramok felhasználják a bejelentkezési adatok biztonságának megőrzésére. Egyes kormányok pedig választók regisztrációját tokenizálják.

A blokklánc tokenizációja ettől némileg eltér

Amíg a tokenizáció a hagyományos pénzügyi értelemben az adatokra vonatkozik, addig a blockchain tokenizáció az eszközökre (assets) összpontosít. (Bár sokan az adatokat a személyes “eszközök” egyik formájának tekintik) Mint azt fentebb említettük, a blokkláncok esetében a tokenizáció magában foglalja olyan kriptoeszköz tokenek létrehozását, amelyek fizikai és digitális eszközöket egyaránt képviselnek.

Hogyan működik a tokenizáció

Tegyük fel, hogy be akarsz szállni az ingatlan bizniszbe, de nincs elegendő alaptőkéd. Szerencsére, valaki pont tokenizálta azt az ingatlant, amit kinéztél.

Az eladó létrehozott száz tokent az Ethereum hálózatán, mindegyik token 1%-át képviseli az ingatlannak. A tulajdonos 1 millió dollárra becsülte az ingatlant, így az egyes tokenek ára 10 ezer dollár. Jó dealnek tűnik, eldöntöd, hogy vásárolsz két tokent. Mindaddig, amíg az a két token a birtokodban van, bizonyítékod van arra, hogy annak az ingatlannak a két százaléka a Tiéd.

Mivel ezek az eszköz tokenek az Ethereum blokkláncán vannak, így könnyű visszakövetni az eredetüket, vagy a tulajdonjogot, vissza egészen a legelső tulajdonosig. A blokklánc változatlansága és transzparenciája a garancia a tulajdonos hitelességére, bárkié is legyen a token.

Az ingatlan nem csak egy kényelmes, kitalált példa. Tavaly 30 millió dollár értékű lakás beruházást tokenizáltak az Ethereum blokkláncán. És egyre több ingatlan beruházást tokenizálnak.

Könnyű belátni, hogy miért

Az eszközök tokenizációja meglehetősen előnyös a cégek számára is. Mindenekelőtt olyan likviditási szintet hoz, amelyet sok eszköz korábban nem volt képes elérni.

Visszatérve az ingatlanos példára: egy 1 milliárd dollár értékű ingatlan meglehetősen leszűkíti a potenciális vevőkört. Az ingatlan tokenizációja révén olyan vevők előtt is kinyitjuk az ajtót, akik előtte nem engedhették meg maguknak, hogy részt vegyenek egy ilyen nagy értékű ingatlan adás/vételében. A 200 ezer dollár (20%) foglaló helyett már 10 ezer dollár is elég ahhoz, hogy tulajdonrészt vásároljunk egy ingatlanban.

A pénzügyi piacok, a képzőművészet és a kockázati tőke mind profitálhatnak a tokenizációnak köszönhető likviditásból. De nem a likviditás az egyetlen haszon. A blokklánc tranzakciók szükségtelenné teszik a legtöbb közvetítő (3. személy) közreműködését, amely alacsonyabb költségeket és gyorsabb tranzakciókat eredményez.

A tokenizáció más blokklánc implementációkhoz hasonlóan számos előnnyel jár (transzparencia, biztonság, stb.), mégsem tökéletes megoldás. A tokenek és a tokenkibocsátás ma még gyerekcipőben jár, ami távolt tartja a kis- és az intézményi befektetőket is.

Ez a jogi szabályozatlanság azt eredményezi, hogy még mindig találkozhatunk scam projektekkel. Amíg a tokenek besorolása és szabályozása zajlik, addig nagy a nyomás a vállunkon, hogy pontosan és kristálytisztán lássuk a tokenizált világot.

Nagy cégek mégis dolgoznak rajta

Habár számos jogi anomáliával szembesülünk, mégis egyre több cég tokenizálja az eszközök minden fajtáját. A Codex Protocol (képzőművészet), Blocksquare (ingatlan), Polymath (értékpapír), csak hogy néhányat startupot említsünk. De nem csak startupok.

A Deloitte is részt vesz a tokenek implementációjában és a National Stock Exchange most vezette be az első nyilvános IPO-t (initial public offering).

Ahogy a szabályozási körkép lassan kitisztul, úgy fogja egyre több cég és szervezet meglátni a potenciált a tokenizációban, hogy egy teljesen új, tokenizált világba léphessünk.

A DAO

A decentralizált autonóm szervezet (DAO) olyan szervezet, amely teljes mértékben képes működni emberek bevonásával, ám a szokásos irányítási struktúra nélkül. A DAO meghatározható olyan szervezeti rendszerként is, amely okosszerződések alapján automatikusan működteti és fenntartja önmagát, amelyben felhasználók választások útján határozzák meg a jövő irányát.

Képzeljük el a mosógép működését. Csak annyit kell tennünk, hogy beletesszük a piszkos ruhákat és miután végzett a mosógép kiteregetünk. A rendszer működik, vizet, mosószert, öblítőt és elektromos áramot kap, rendszeres karbantartást végez, önmagán. A munkaciklus minden tevékenysége már előre be van programozva. A felhasználók ezután eldönthetik, hogy a mosógépet hogyan akarják javítani idővel, és szavaznak más felhasználók javaslatairól a mosógép kódjának javítására. Ez a mosógép szemlélteti a DAO-t.

Hogyan működik egy DAO?

A DAO-nak 3 alapvető jellemzője van. Először is, a szabályok előre be vannak programozva. Ezek a szabályok egy okos szerződéses platformon találhatóak, amely nyílt forráskódú, így megtalálható az interneten. Másodszor, önállóan működik. Ez azt jelenti, hogy napi tevékenysége pusztán az írott kódon alapul. Harmadszor, egy elosztott konszenzus protokollon keresztül lehet koordinálni. Ez azt jelenti, hogy a platform jövőjével kapcsolatban a felhasználók hozzák meg a döntést, többségi alapon. Arra megy tovább a DAO, amire a többség szavazott.

A DAO fontos része a finanszírozás. A DAO-t általában egy ICO, STO, IEO finanszíroz. A DAO által kibocsátott tokeneknek valamilyen valós felhasználási módjának kell legyen (hogy a tokeneket érdemes legyen megvenni), azaz valamilyen értéket rendelünk mellé. Ezen túlmenően a DAO jövőjét szavazás útján befolyásoló képességét gyakran a token tulajdonjog hányada határozza meg. A DAO token tulajdonjoga alapvetően részvényesi státuszt jelent. Sok esetben az egyén tulajdonában lévő tokenek mennyisége meghatározza az egyén szavazati erejét.

A DAO leprogramozása után teljesen függetlenné válik. Még az alapítók és a fejlesztők sem követelhetnek maguknak többé tulajdonjogot. A rendszer teljesen autonómmá és nyílt forráskódúvá válik. Minden pénzügyi tranzakciót és programszabályt a blokkláncban rögzítenek. A DAO pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntéseket konszenzus útján határozzák meg. Bárki aki rendelkezik elegendő (előre meghatározott) tulajdonrésszel (stake-el) javaslatot tehet a DAO jövőjével kapcsolatban.

A spam elkerülése érdekében pénzbeli letétre lehet szükség a javaslat benyújtásához. Fontos megjegyezni, hogy a DAO nem tud termékeket építeni, kódot írni vagy hardvert fejleszteni. A vállalkozókat konszenzusos határozattal nevezik ki erre.

A DAO története

A DAO mögött meghúzódó ötlet akkor született, amikor a Bitcoin ötlete sikeres lett. A koncepció fundamentuma a közvetítők kiküszöbölése és a teljes átláthatóság megalkotása volt. Daniel Larimer javasolta először a decentralizált autonóm szervezet koncepcióját egy 2013. szeptember 7-én megjelent cikkben.

Vitalik Buterin javasolta, hogy a DAO elindítása után megszervezhető legyen az emberi menedzsment nélküli futtatás, feltéve, hogy az okos szerződéseket egy teljes Turing-platform támogatja. Az Ethereumról azt írták, hogy teljesíti ezt a Turing-küszöböt, lehetővé téve ezáltal a DAO-kat. Az első DAO, amely életre lépett, The DAO néven ismert.

A második DAO

A DAO-t a német induló Slock.it mögött álló csapat hozta létre, amely egy olyan platform, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy megosszák ingatlanjaikat. Több mint egy decentralizált Airbnb. Az Ethereum blokkláncára épültek, és 2016 májusában telepítették. A DAO-t egy token eladás finanszírozta, amelynek összege több mint 116 millió dollár volt (ETH-ban).

2016 júniusában észrevettek egy bug-ot a Solidity programnyelvben (az Ethereum programozási nyelve), amely az okos szerződések elleni támadásokhoz vezethetnek. Ez a hiányosság lehetővé tette egy hackernek, hogy nagy összeget emeljen le a The DAO számlájáról. 2016. június 17-én egy névtelen hacker (vagy hackerek csoportja) átutalta az Ethereumot a The DAO számlájáról a “child DAO” számlájára.

A 3,5 millió ETH-t (ami akkor körülbelül 50 millió dollár volt) ellopták. Az Ethereum (a DAO hosting platformja) hírnevét nagyban befolyásolta ez a lopás. A DAO-t, mint programozott szervezet fogalmát szintén sokan megkérdőjelezték.

Sok vita után az Ethereum közösség konszenzussal döntött úgy, hogy hard-forkolja az Ethereum blokkláncot az eredeti szerződés megmentésére. Ez a kudarc megmutatja a DAO gyengeségét, és azt állítják, hogy nagy lecke a jövőbeli DAO-k számára. Ezért fordítanak elegendő időt a kódok tesztelésére, és miért léteznek olyan programok, mint a hibahiány, az újabb DAO-kban.

Hogyan működik egy DAO?

A DAO-t egyetlen központi személy, vagy szerv sem birtokolja. Lényegében minden DAO a közösség tulajdonában van, amely időt és energiát fektet bele annak érdekében, hogy a cég sikeres és profitábilis legyen. Ha az érdeklődés elveszik, és így az azt körülvevő közösség már nem támogatja, akkor a DAO meghal. A DAO-k legnagyobb akadálya abban áll, hogy a közösség megalapozott és elég nagy legyen ahhoz, hogy elérje a kritikus tömeget. Amint ez megtörténik, “indul a mandula!”

A közösség tagjai mind hozzájárulnak valamilyen formában a DAO sikeressé tételéhez, az interakciókért cserébe pedig különböző előnyökben részesülnek. Ezek az előnyök általában az adott DAO saját “tokenében” történő időszakos kifizetések. Minden DAO saját tokenekkel rendelkezik.

A DAO létrehozásánál felértékelik a céget és annak megfelelő mennyiségű tokent bocsátanak ki. A token értéke változhat annak függvényében, ahogyan nő, vagy csökken a cég értéke. A DAO alapításánál előre meghatározzák a DAO működési feltételeit a keretrendszert és okosszerződés segítségével “beprogramozzák”.

Onnantól kezdve hogy az utolsó kódsort is leprogramozták, életre kel a DAO. Bárki csatlakozhat a közösséghez és bármikor ki is válhat. Ehhez előre meghatározott tokenmennyiséget kell vásárolnunk, DAO válogatja, hogy melyik cég esetében mennyi tokent kell tartanunk.

A DAO felépítése

Ahogy már említettük, bárki beszállhat egy DAO-ba, ha látja abban a potenciált. Lehet aktív tag, vagy inaktív, aki csak tartja a markát és várja a pénzesőt. Mások aktívan részt vesznek a napi munkában: kódolnak, szöveget írnak, marketing anyagot gyártanak, vagy nyomatják a céget a közösségi médiában.

A közösség kockafejű tagjai olyan alkalmazásokat dolgoznak ki, amelyek a DAO részét képezik. Ezek a “tech fejek” a DAO-ban. Mivel más közösség tagjai használják ezeket az alkalmazásokat, fizetniük kell ezért valamilyen díjat. A díj egy részét megkapják a fejlesztők a munkájukért cserébe.

A közösség más tagjai biztosítják a számítógépet és a számítógépes kapacitást a DAO csomópontjainak futtatásához. Ők a közösség “bányászai”. Befektetésükért- és villamosenergia-költségeikért cserébe tokenekben részesülnek meghatározott időközönként. A közösség aktív tagjai a közösségi médiában megosztásokkal járulnak hozzá a projekt (DAO) népszerűsítéséhez és a marketingben segítenek. A közösségen belüli szerepek számának és minőségének csak az emberek fantáziája szabhat határt és a programozók által beprogramozott kódok.

A DAO alapja, hogy egy sor “alapszabály” szerint működik. Divatosan szólva, ezek a szabályok a rendszerben az “okosszerződések”. A rendszer minden interakcióját ezek a szabályok irányítják. Lényegében az a feladatuk, hogy meghatározzák, hogy a tokeneket hogyan osztják el a közösség különféle tagjai között és milyen következményekkel jár a rendszeren belül a közösség által végrehajtott cselekvések.

A lényeg az, hogy a közösség tagjainak bármilyen interakciója előre lekódolt eredményt hozzon. Nem csak hogy előre lekódolt eredményt, hanem olyan is, amelyet senki sem tud manipulálni.

Az elképzelés, hogy az emberek kölcsönhatásba léphetnek egymással anélkül, hogy ténylegesen ismernék egymást, mivel minden egy előre lekódolt szabályrendszeren alapul. Ez lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók közvetlen végrehajtását az emberek között anélkül, hogy bármilyen harmadik félre, vagy közvetítő szereplőre lenne szükség: bankra vagy más pénzügyi intézményre.

Ez a DAO-k egyik legfontosabb aspektusa, mivel a “megbízhatatlan” természete a közösség minden tagja számára lehetővé teszi, hogy amennyire csak akarják, kontrollt gyakoroljanak saját adataik és az információk felett. Az adatvédelem tehát nem függ a platformon működő szervezettől, hanem a közösség minden tagjának saját felelőssége. Ha valakinek a jelszava például rossz kezekbe kerül, akkor ezzel csak a saját biztonságát veszélyezteti, nem pedig az egész közösség biztonságát.

A biztonság alapja a kriptográfia, a decentralizált adatbázisok és a fájlok tárolása, a tűzfalak mögé rejtőző központosított adatbázisok és fájltárolás modellje helyett. Mindannyian tudjuk, hogy biztonsági szempontból milyen sikertelen volt a centralizált adatbázis-modell. Ezeket rendszeresen feltörik, rendszeresen visszaélnek vele, tehát egyértelmű, hogy egy ilyen biztonsági modellt újra kellet gondolni.

Mindaddig tehát, ameddig elegendő érték áramlik át a DAO-n keresztül, elegendő aktív tagja van a közösségnek és elegen használják a DAO szolgáltatásait, addig a DAO virágzik. Természetüknél fogva egyes DAO-k kisebb közösségekkel rendelkeznek, míg mások nagyobb közösségekkel. A kisebb közösségek azokon a területeken alakulnak ki, amelyek speciálisabb tevékenységeket és szolgáltatásokat kínálnak.

Mindamellett, hogy meglehetősen érdekes a DAO koncepciója, miért érdekelne bárkit is mindezt? A rövid válasz az, hogy mindenkit érinteni fog.

A DAO-k érdekes aspektusa, hogy a játékelmélet köré épül. Az 1950-es években kezdték alkalmazni a közgazdaságtanban, ám az elmúlt két évtizedben sok különböző területen lépett be saját maga.

A játékelmélet körüli ötletek lényegében azon alapulnak, amit ésszerű egyének megtennének, ha pusztán önérdekből cselekednének. A DAO-k esetében az a gondolat, hogy a szervezet alapját képező “szabályokat” oly módon hozzák létre, hogy mindaddig, amíg mindenki a saját érdekei szerint működik, addig a nagyobb közösséget szolgálja.

A Szervezeti Felépítés Új Generációja

Az elosztott főkönyvi technológiának és a blokkláncnak köszönhetően visszavehetjük az irányítást a saját pénzünk, az adataink és személyazonosságunk felett.

Különböző szervezetek – for profit, non-profit, kormányzati szervek

Az internet indulásakor senki nem mondta, hogy kontinenseket átívelően képesek leszünk egymással kommunikálni. Most pedig “nimfomán náciként” versenyeznek a cégek az adatainkért. Ezt senki nem láthatta előre, mégis orbitálisan rossz irányba ment el az egész.

A blokklánc közösségnek ezzel szemben van elképzelése és célja a fejlesztési irányokról és a világ legjobb fejlesztői dolgoznak ezeken.

Az elosztott, összekapcsolt vezetés annak az ígéretét hordozza, hogy tudunk együtt dolgozni bármilyen szervezetben, közösségben, vagy cégben mindannyian motiváltan, anélkül, hogy feladnánk saját személyiségünket. Ehhez teljes szemléletváltásra van szükség.

A blokklánc a technológia alapja, de ezzel még nem teljes a kép. Hogyan tud hatékonyan együtt dolgozni sok ember, ha nincs főnök? Az elosztott hálózat nem azt jelenti, hogy nincs főnök. Mindenki a saját szakterületének főnöke.

Főnökként utasítást adva ki másoknak, hogy mit csináljanak, nem mindig a legjobb módszer. Főképp a kreatív szakmákban. Mi az, amit nem nyújt a technológia?

Gondolkodásmód: agymosott világunkban a tisztánlátás hatalom. Az, hogy néhány kiválasztott, vagy megválasztott ember eldöntse, hogy mi a jó nekünk, az nagyon nincs rendben.

Menedzsment eszközök: NEM a hagyományos eszközök, az teljesen irreleváns egy decentralizált szervezet esetében.

Az ökoszisztéma irányítása

Kommunikációs képességek

Az egész ökoszisztémára úgy kell tekinteni, mint egy motivációs hálózatra, nem pedig úgy, mint parancsok láncolatára. Eddig nem volt más módszer. A centralizált vezetés volt az egyetlen módszer.

150 éve, vagy 25 éve elképzelhetetlen volt, hogy a főnök instant módon kommunikáljon alkalmazottaival. Az utóbbi 10 évben fejlődött ekkorát a technológia.

Ma a kommunikáció: instant, globális, olcsó.

A blokklánc megteremtett egy globális, transzparens és horizontális végrehajtó réteget, az okos szerződéseket.

Őszinteség

  • Európai felfogás: ne szólj szám, nem fáj fejem.
  • Amerika: mindent kimondani.
  • Buddhizmus: csak akkor szólalj meg, ha az valakinek a hasznára válik.

A DAO-ban az őszinteség kulcsfontosságú. A DAO egy folyamatos fejlődés és tanulás. Meg kell találni azt a nyelvet, amit mindenki ért. A DAO-ban minden résztvevő önállóan dönt. Nem tudunk optimális teljesítményt nyújtani, ha nem tudjuk, hogy kinek mi a feladata és ki mit csinál. Éppen ezért amerikai modell az irányadó: mindent kimondani.

Ha a láb nem kommunikálna az aggyal, az agy nem tudná, hogy mi viszket. Minden kommunikációs csatornát nyitva kell tartani. A DAO-t az IT támogatja. Amikor úgy hozunk meg egy döntést, hogy nem értjük, hogy miben döntünk, akkor hazudunk. Ez a DAO-ban is így működik.

Egy DAO-ban, de a valóságban is, mindig le kell tenni legalább 3 lehetőséget az asztalra. Egy választási lehetőség nem választási lehetőség. Minimum 3-ra szükség van, legyen az bármilyen döntés.

Radikális transzparencia

Elérhetőnek kell lennie minden DAO-ban: döntéshozatali mechanizmus, minden adathoz való hozzáférés a DAO minden résztvevőjének.

A Segwit2x például erre nem igazán volt lehetőség és nem is igazán tudjuk, hogy mi történt és pontosan kiknek a döntése alapján.

Pénz és transzparencia

Mi történne, ha bárki láthatná, hogy mennyi a fizetésünk? A DAO így működik. A fizetések – hasonlóan minden máshoz – publikusak. Ha minden hónapban pontosan ugyan annyit keresel, akkor szégyelsz beszélni róla. A DAO-ban általában a profithoz kötik a kifizetés mértékét. De bármihez lehet kötni.

Tanulmányok igazolják, hogy minél magasabb valakinek a havi fix bére, annál kisebb a teljesítménye. Az nem működik egy DAO-ban, hogy a legkisebb hatékonyságot produkáló emberek vegyék fel a legmagasabb bért, mert egyenlőtlenség alakul ki és elveszik a motiváció. Tehát a számoknak is transzparensnek kell lenniük.

Egy DAO-ban pontosan kell tudni követni, hogy ki mennyit keresett, és mennyi kiadás volt, annak okán, hogy a szervezet decentralizált. Nem a Te pénzed, nem a Te döntésed. A szervezet pénze, a szervezet döntése.

Mindenkire hatással van, ha túlköltekezik, vagy alulteljesít a cég. A transzparencia azt jelenti, hogy a részvényesek (a token tulajdonosok) tudják mi folyik és van beleszólásuk, elkerülve ezáltal a korrupciót.

Felelősség

„Jobban meg kellett volna értenem amit mondtál.“ – nincs ujjal mutogatás, vagy kibújás a feladat alól. Mindenért vállalni kell a felelősséget. Bármilyen ígéretes is egy DAO, ha a csapat nem jó és a csapat tagjai nem vállalják a felelősséget ha hibát követnek el és nem felelősségre vonhatók.

Megfogalmaztuk a decentralizált pénz, a decentralizált azonosítás után a decentralizált szervezeteket. Mégis mást sem hallunk, mint azt, hogy szabályozott keretek kellenek. Nem, nem kellenek!

Ahogy az Internetnél van DNS, SSL, domain regisztrátor, más protokollok és pillérek, úgy a DAO-nál is megvannak a standardok. Igen, mindig lesz darkweb és mindig lesz bűnözés. Nekünk kell megalkotni a keretrendszert, hogy az emberek biztonságosan tudják használni kriptot és a befektetők biztonságban legyenek.

2017-ben túlságosan el volt foglalva a közösség a gyors meggazdagodással a megfelelő keretrendszer előkészítése helyett. Mire észbekaptunk az egészre rátenyereltek a bankok, a pénzügyi intézmények, a kormányok és a döntéshozók. Ennek fizetjük ma meg az árát.

Egy DAO lehet egyszemélyes, vagy korlátlan dolgozója is lehet világszerte, de úgy kell működnie, mint egy jól hangolt zongorának. Minden eleme harmóniában, együttműködve, ahogy a halak élnek egymás mellett. Például egyik hal sem lesz irigy, mert a másik többet evett.

Szavazati modellek

A mindenki egy szavazattal rendelkezik módszer nem működik. Soha, sehol nem működött hatékonyan. Egyenlők vagyunk ugyan, de nem ugyanolyan intelligensek. Ráadásul aki jó szakember mondjuk a pénzügyi világban, az nem biztos, hogy ugyanolyan jó marketingben, vagy az is lehet, hogy nem tud összerakni egy lapraszerelt bútort. Figyelemmel kell követni azt is, hogy a múltban hányszor hozott korrekt döntést az illető. Különböző szavazati modellek léteznek.

Social Mining

Az első Social Mining implementáció a DAO Maker. Jogi okokból kifolyólag a DAO-knál is szükség van KYC azonosításra a platformon. A platform képes összehozni a közösség tagjait – a befektetőit, a munkavállalókat és a “kiváncsifáncsikat” – egy tokenizált projektbe, vagy fejlesztésbe.

A Social Mining bármilyen tokenizált ökoszisztéma decentralizált autonóm szervezetbe rendezése (DAO). Bármilyen már tokenizált blokkláncra épült startup felépítheti saját közösségét, amelyen keresztül egyrészt tőkéhez juthat, másrészt a közösség tagjai zsebpénzért elvégzik az online marketinghez szükséges feladatokat és a különböző közösségi csatornákon népszerűsítik a projektet.

A projekthez bárki csatlakozhat, akinek megtetszik. Akár befektetőként stakelhet, vagy csak nézőként csatlakozik a projekthez és figyeli a fejleményeket, vagy aktívan részt kiveszi a részét a projektből és a kiírt feladatok közül elvállal olyanokat, amihez ért.

A regisztráció után meg kell adnunk, hogy kik vagyunk, mit tudunk, milyen “szuperképességekkel” rendelkezünk és mi a célunk, miért akarunk a közösséghez csatlakozni. Ha már egyszer a közösség tagjává váltunk, akkor érdemes átfutni a közösségre vonatkozó szabályokat és feltételeket. Eldönthetjük, hogy akarunk-e stakelni. Ha igen, meghatározott összeget tartanunk kell a projekt walletjában. A minimum összegnél tarthatunk akár többet is, ha befektetőként tekintünk a projektre.

A Dashboard-on láthatjuk, hogy milyen aktuális feladatok vannak, amelyek közül tetszés szerint választhatunk. Ha végeztünk egy munkával – mondjuk terveztünk a cégnek egy új katalógust – akkor be kell küldeni (még mindig a felületen) a kész munkát kiértékelésre. Bárki, aki rendelkezik a minimum tokennel az szavazhat, értékelheti a munkát.

Szavazati jog

Nem egyformák a szavazati jogok. Ha nulláról indulunk, akkor új csapattagként fel kell építeni az “image-ünket”. Minél magasabbra értékelik a munkánkat és minél szorgalmasabban dolgozunk, úgy araszolhatunk fölfelé a ranglétrán. Az elvégzett munkáért az értékelések alapján a projekt saját tokenjeiből kapjuk meg a ránk eső részt, meghatározott időközönként. Minél nagyobb a hozzáadott érték, annál jobban növekszik a hírnevünk.

Összegzés

Bár ma még a DAO-k leginkább teszt jelleggel működnek, érdemes beszállni és kipróbálni egy-egy projektet, ha másért nem akkor azért, hogy megértsük hogyan működik egy DAO, hogyan tudunk egy olyan közösség, szervezet tagjává válni, ahol nincs főnök és csak a képességeink alapján ítélnek meg minket. Az Aragon, a DaoMaker, a Kleros, valamint az alábbi oldalon is találunk olyan projekteket, ahonnan elindulhatunk.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösségi oldalainkon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Ha szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 16sG5wXbj1m4jHur6nNikdJ9K2Rdu9NR4E
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

A titokzatos 8000 BTC-s tárcák és a legnagyobbak

Virtualis Cash

Mi az a Bitcoin? Hogyan működik? És mire használhatod?

Virtualis Cash

Bemutatkozik a Wirex 3.0

Virtualis Cash